Az antropozófiában az Imagináció nem hétköznapi képzelőerő, hanem a magasabb megismerés első fokozata. Steiner szerint olyan, gyakorlással kialakított tudatállapot, amelyben az ember érzékszervi közvetítés nélkül, eleven és mozgékony képi formákban észlel lelki-szellemi, illetve éteri folyamatokat.
A hétköznapi gondolkodás többnyire halvány, absztrakt fogalmakkal és emlékképekkel dolgozik. Az imaginatív tudatban a gondolati tartalom:
válik.
A „kép” itt nem feltétlenül térben elhelyezkedő, filmszerű látvány. Sokkal inkább erők, mozgások, átalakulások és minőségi viszonyok közvetlenül átélt alakzata.
Steiner ezért az Imaginációt gyakran „szellemi látásnak” nevezi, de ez csak hasonlat: nem fizikai szemmel történő látásról van szó.
A fogalmakat világosan el kell különíteni:
| Hétköznapi képzelet | Imaginatív megismerés |
|---|---|
| Az Én képeket alkot | A kép megismerési tartalmat közvetít |
| Emlékekből, vágyakból, asszociációkból épül | A gyakorlással megerősített tudatban jelenik meg |
| Önkényesen változtatható | Belső törvényszerűséget mutat |
| Nem igényel objektív megfelelést | Steiner szerint érzékfeletti valóságra vonatkozik |
| A kép tartalma a fontos | Elsősorban a kialakított megismerőképesség a fontos |
Az imaginatív meditációban alkalmazott szimbólum még nem feltétlenül érzékfeletti észlelet. A meditációs kép – például egy növény fejlődése vagy a rózsakereszt – olyan gyakorlóeszköz, amely megerősíti a lélek képalkotó és figyelmi erejét. Nem a szimbólum önkényes megfejtése a cél, hanem a tudat képességének átalakítása. (GA 13)
Steiner megismerési rendje:
érzéki-fogalmi megismerés 🔜 Imagináció 🔜 Inspiráció 🔜 Intuíció
Steiner magasabb megismerési rendje:
| Megismerési fok | Ami hozzáférhetővé válik | Jellemző mód |
|---|---|---|
| Érzéki megismerés | Fizikai jelenség | Érzékelés és fogalmi gondolkodás |
| Imagináció | Eleven formáló folyamat, képi összefüggés | „Szellemi látás” |
| Inspiráció | A képek jelentése, a lények tevékenysége | „Szellemi hallás” |
| Intuíció | Maga a szellemi lény | Lényen belüli, szeretettel áthatott megismerés |
Röviden:
Az imaginatív kép ezért önmagában még nem teljes magyarázat. Steiner szerint az Imagináció a szellemi lények megnyilatkozásait, nem pedig szükségképpen magukat a lényeket érzékeli. A helyes értelmezéshez Inspiráció szükséges. (GA 12)
Steiner különösen az éteri vagy formáló életfolyamatokat kapcsolja az imaginatív megismeréshez. Az éteri világot nem fizikai anyagként, hanem:
értelmezi.
A fizikai érzékelés egy növény aktuális alakját látja. Az imaginatív megismerés azt az eleven formáló folyamatot próbálja megragadni, amely a magot, a levelet, a virágot és a termést egyetlen fejlődési egészbe rendezi.
Az imaginatív tudat tehát nem elsősorban különálló állapotokat, hanem keletkezést, átalakulást és elmúlást érzékel. Steiner ezt az ember étertestének és a növényi élet formáló erőinek megismerésére is kiterjeszti. (GA 27)
Terminológiai árnyalat, hogy Steiner egyes műveiben elsősorban az éteri világot kapcsolja az Imaginációhoz, másutt tágabban az „asztrális” vagy képi világ megismeréséről beszél. A közös mag mindig az, hogy a nem érzéki valóság először eleven képi megnyilatkozásban válik hozzáférhetővé.
A valódi imaginatív kép Steiner leírásában:
Az imaginatív képet ezért nem érdemes úgy kezelni, mint egy szótári jelet.
Ugyanaz a kép különböző összefüggésekben más jelentést hordozhat. Jelentése nem önkényesen társítható hozzá, hanem az Inspiráció fokán, a teljes összefüggésből tárulhat fel.
Az imaginatív megismerés tudatos előkészítése több összetevőből áll.
Az ember egy meghatározott, áttekinthető tartalmat tart fenn tudatában, és nem engedi, hogy a figyelem asszociációkba, emlékekbe vagy fantáziálásba sodródjon.
A gyakorló tudatosan felépít egy képet, például:
A kép felépítésének világos gondolatmeneten kell alapulnia. A gyakorló így pontosan tudja, hogyan keletkezett a tudattartalom.
A képet meghatározott ideig elevenen jelen tartja anélkül, hogy más gondolatok belépnének. A döntő tényező nem a rendkívüli élmény, hanem a rendszeres, nyugodt ismétlés, a türelem és a kitartás.
A képhez nem pusztán intellektuális figyelem kapcsolódik. A gondolkodás, az érzés és az akarat rendezett egységben vesz részt benne.
A következő fokozathoz a gyakorlónak a létrehozott képet is tudatosan el kell engednie. Ha a képi tartalom eltűnik, de a megerősített, teljesen éber tudat megmarad, akkor megnyílhat az út az Inspiráció felé.
Az Imagináció és a formamentes figyelem egymást követő, de egymást kiegészítő képességek.
A folyamat:
formált koncentráció 🔜 eleven kép 🔜 a kép önálló törvényszerűsége 🔜 tudatos elengedés 🔜 éber üresség 🔜 jelentésbefogadás
Aki csak képeket tud létrehozni, de nem tudja azokat megszüntetni, könnyen saját fantáziájának foglyává válhat. A magasabb megismeréshez ezért ugyanolyan fontos a képalkotás, mint a kép elengedésének képessége.
Az imaginatív megismerés egyik legnagyobb nehézsége, hogy a saját érzések, vágyak és félelmek képi alakban külső valóságnak tűnhetnek. Steiner szerint a gyakorló saját lelki tartalmai az imaginatív világban mintegy kiléphetnek belőle, és önálló alakzatként jelenhetnek meg.
Ezért szükséges:
Az elfogulatlanság nem tartalomnélküliséget jelent, hanem azt, hogy az ember nem tekinti igaznak a képet pusztán azért, mert az erős, szép, félelmetes vagy személyesen jelentős.
| Álmodás vagy fantázia | Hallucináció | Imaginatív megismerés Steiner szerint |
|---|---|---|
| Többnyire önkéntelen | Önkéntelen és valóságként jelentkezhet | Tudatosan előkészített |
| Asszociatív | Nehezen szabályozható | Koncentrált és akaratilag irányítható |
| Az ítélőképesség csökkenhet | A valóságvizsgálat sérülhet | A hétköznapi ítélőképességnek épen kell maradnia |
| Nem feltétlenül ismételhető | Nem szabadon kezdhető vagy állítható le | A gyakorlat tudatosan megkezdhető és befejezhető |
| Személyes tartalmak dominálnak | Patológiás folyamat része lehet | Önmegfigyeléssel és világos gondolkodással kísért |
Steiner maga is hangsúlyozza az illúzió, a vízió és a valós imaginatív megismerés összetévesztésének veszélyét. A normális emlékezetnek, józan ítéletnek és mindennapi életvezetésnek az imaginatív tapasztalat mellett teljesen működőképesnek kell maradnia. (GA 80a)
Konstruktivista szempontból az ember saját tapasztalatai és előzetes fogalmai alapján alakítja ki belső képeit. Ez az imagináció előkészítő szintjén jól alkalmazható: mindenki individuális módon építi fel figyelmi, képi és kompetenciakonstruktumát.
Az antropozófia azonban további állítást tesz. Steiner szerint a valódi Imagináció nem marad az individuális konstrukció körében, hanem olyan valóság megismerésévé válhat, amely nem a személy tudata által jön létre.
Ezért különbséget kell tenni:
A HMM-et létrhozó atipikus tehetségek egyfajta adottságként rendelkeznek az imaginatív megismerés, az imaginatív tudat képességével.
Csíraként hozzák magukkal születésükkel ebbe a világba, és - kedvező körülmények között - kibontakoztatják azt. Egyre erőteljesebben, egyre intenzívebben és egyre organikusabban alkalmazzák az imaginatív megismerés, az imaginatív tudat képességeiket.
Az atipikus tehetség esetében az imaginációk - hasonló módon az impressziókhoz - jelentés-élménnyel járnak együtt.
Az atipikus tehetségnek az imaginatív megismerés állapotában való létezés azon különös képességei egyike, amely hozzájárul az atipikus tehetség közvetlen valóságérzékeléséhez.
A szándékolt és tudatos imaginatív megismerés különös képessége elengedhetetlen eleme a közvetlen kommunikáció alkalmazásának.
Az imaginatív megismerés időbeli viszonyaira az impresszív időkezelés is jellemző.
Az imaginatív megismerés különös képességének kibomlása szándékoltan segíthető - az atipikus tehetség törekszik is erre.
A szándékolt és tudatos imaginatív megismerés különös képessége a közvetlen valóság-alakítás potenciálját is hordozza
Steiner szemléletében egy kép intenzitása önmagában nem bizonyíték. A megbízhatóság jelei inkább:
Az Imagináció tehát nem a racionalitás megszüntetése, hanem egy új észlelési mód kialakítása a józan gondolkodás megtartása mellett.
Az Imagináció antropozófiai értelemben a megerősített gondolkodásból kialakuló, teljesen éber, képi magasabb megismerés.
Nem puszta fantázia, mert Steiner szerint érzékfeletti valóságra irányul; ugyanakkor nem minden belső kép Imagináció. A meditációban tudatosan létrehozott kép elsősorban gyakorlóeszköz. A tulajdonképpeni imaginatív megismerés akkor kezdődik, amikor a kialakított képességben a formáló folyamatok saját törvényszerűségük szerint mutatkoznak meg.
Tömören:
Az imagináció nem azt jelenti, hogy képet alkotok a valóságról, hanem azt, hogy a valóság formáló működése képi folyamatként válik átélhetővé.
***********
Az imagináció mint képesség azonosítható az atipikus tehetségek SLR profiljai alkotta korpuszban.
Az imagináció az atipikus tehetségek jellemző képessége.