Az impresszív világelsajátítás az a folyamat, ahogyan az atipikus tehetségű gyermek/fiatal a benne lévő, valamint az őt körülvevő világról, azok történéseiről képet alkot, ahogy azt megismeri, ahogy azok alapján magában tudás-, képesség-, készség-konstrukciót - kompetencia-konstrukciót épít fel.
Az impresszív világelsajátítás meghatározó eleme a személyben benne lévő, valamint az őt körülvevő világ keltette benyomások, impressziók megélése. E megélések szinte minden esetben jelentés-élménnyel társulnak – még az absztrakt fogalmakkal való azonosítási fázis előtt.
Az impresszív világelsajátítás folyamata merőben eltérő a köznapi értelemben vett “tanulás” folyamatától. A folyamat leírása megtalálható a ZK Minőségpolitika c. eljárás “Érzelmi, impresszív világelsajátítás” c. fejezetében.
Az „impresszív világelsajátítás” olyan megismerési mód, amelyben az ember
először befogadóan átengedi magát a világ benyomásainak,
majd az észlelt minőséget gondolati, érzelmi és ÉN-funkcióvá alakítja.
A világ nem kész fogalmak formájában, hanem érzéki és lelki minőségeken keresztül érinti meg az embert.
A puszta benyomás még nem teljes megismerés:
Steiner ismeretelméletében az érzékelés csak a valóság egyik oldala; a másik oldalt az aktív gondolati megragadás adja.
A megismerés az észlelet és a fogalom egyesítésével válik teljessé.
Az érzékelés tehát befogadó mozzanat, de a valódi világmegismeréshez aktív, intuitív gondolkodás is szükséges. Steiner: Thinking and Perception, The Act of Cognition.
A steineri kép ennél is tovább megy: az ember az érzékelésben és a gondolkodásban nem egyszerűen belső képeket gyárt a világról, hanem saját lényével „belenő” a világba. Ebben az értelemben a világelsajátítás nem birtokbavétel, hanem részvétel: az ember úgy válik tudatosabbá, hogy a világ folyamatai benne érzékletté, gondolattá és felismeréssé alakulnak. Steiner: The Sense- and Thought-Systems of Man in Relation to the World.
Kühlewind ugyanezt a ritmust írja le: előbb „belealszunk” a befogadó figyelembe, majd visszatérünk az észlelés gondolati feldolgozásához és megfogalmazásához. A kapcsolódó meditációs leírás szerint a befogadó figyelem az ÉN átalakulásának lehetősége: a megismerő azzá válás folyamatán keresztül ismeri meg azt, amire figyel.
Így antropozófiai értelemben az impresszív világelsajátítás:
a világ érzéki-lelki benyomásainak odaadó befogadása, belső utánképzése, majd gondolati és ÉN-tudatos integrációja.
Nem pusztán passzivitás, és nem is pusztán intellektuális feldolgozás, hanem a kettő ritmikus egysége.
A BESZÉLŐ ÉN szimulációs jelenlétében a világ érzékelési attribútumai először befogadó vagy passzív mezőben aktiválódnak; az érzékelt különbségek testi-érzelmi értékké, majd megismerő érzéssé és önreflexíven megnevezhető funkcionális azonossággá alakulnak.
A világ így nem egyszerűen külső tárgy marad, hanem az ÉN működésébe integrált, kommunikálható tapasztalati mezővé válik.
A közös mag a befogadás és az aktív integráció kettőssége:
| Antropozófiai “nyelv” | SLR-"nyelv" |
|---|---|
| Odaadó, befogadó figyelem | Passzív/befogadó érzékelési mező |
| Érzéki benyomás | Érzékelési attribútum vagy érték |
| Belső utánképzés | Testi-érzelmi és szimulációs aktiváció |
| Intuitív felismerés | Megismerő érzés |
| Fogalmi megformálás | Önreflexív megnevezés |
| A világgal való résztvevő kapcsolat | Közös Komplexitási-mezőben való részvétel |
| Individualitás megőrzése | Egyedi ÉN-funkció fennmaradása |
| Világmegismerés | Érzékelési érték funkcionális azonossággá integrálása |
A legfontosabb különbség, hogy
az antropozófiai értelmezés ontológiai-ismeretelméleti állítást tesz az ember és a világ kapcsolatáról.
az SLR ezzel szemben elsősorban formalizált funkcionális leírást ad: milyen sorrendben válik az érzékelés érzelmi, szimulációs, katarzis- és azonosságfunkcióvá.
Összefoglalva: az impresszív világelsajátítás nem a világ passzív „lenyomatának” felvétele, hanem olyan átalakulás, amelyben a benyomás befogadása felismeréssé és ÉN-tudatos kapcsolattá érik. Az antropozófia ennek lét- és megismeréselméleti értelmét, az SLR pedig a belső funkcionális dinamikáját képes leírni.