Az antropozófiai felfogás szerint a tanulás és a megismerés egymásra épülő folyamat.
tanulás az ember átvesz, gyakorol és emlékezetében rögzít már kialakított tartalmakat;
megismerés saját észlelési és gondolkodási tevékenységével teremti meg a kapcsolatot a jelenség és annak lényegi összefüggése között.
⇓ ⇓ ⇓ ⇓
⇓ ⇓ ⇓ ⇓
elfogulatlanság annak felfüggesztése, hogy a megszokott fogalmak, érzelmi preferenciák és előzetes ítéletek ne határozzák
meg előre, mit vagyunk képesek észrevenni.
odaadó figyelem a megfigyelt jelenség iránti türelmes, önérdek nélküli és tartós odafordulás. (GA 10)
A magasabb megismerés folyamatában a folyamatban a befogadó, formamentes figyelem közvetítő szerepet tölt be:
elfogulatlan megfigyelés 🔜 odaadó figyelem 🔜 a kész formák ideiglenes elengedése 🔜 saját belátás 🔜 fogalomalkotás 🔜 fogalmilag ellenőrzött megismerés
A konstruktivista pedagógia szerint a tanuló nem egyszerűen befogadja a tanár által közvetített kész tudást, hanem saját előzetes tapasztalatai, fogalmai, érzelmei, társas kapcsolatai és cselekvései alapján aktívan építi saját kompetencia-konstrumát - mely tudás-, képesség- és készség-elemekből áll.
Ennek megfelelően minden személy egyedi:
alakít ki.
Az atipikus tehetségek esetében a világelsajátítás fogalmával jelöljük azt a folyamatot, ahogyan ők a világ felé fordulnak és annak tükrözódéseként felépítik magukban individuális módon saját kompetencia-konstruktumukat. Ez
részben TANULÁS
részben MEGISMERÉS
azon belül különösen MAGASABB MEGISMERÉS - az érzékfeletti tartományból szerzett megismerés
révén realizálódik.
Az atipikus tehetségek számára létrehozott iskola olyan tapasztalati, társas és gondolkodási helyzeteket hoz létre, amelyekben a tanuló transzparens módon maga végzi saját képesség-konstrukciója építését.
Az antropozófia és a konstruktív pedagógia egyaránt hangsúlyozza, hogy:
A két megközelítés mégsem teljesen azonos.
A konstruktivizmus elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a tudás az egyén saját értelmező tevékenységében épül fel. Steiner megismeréselméletében azonban a fogalom nem pusztán szubjektív konstrukció: a gondolkodás az észlelet objektív, fogalmi összefüggését igyekszik megragadni. Az individuális út tehát különböző lehet, de a megismerés tárgya nem szükségképpen válik magánvalósággá. Az észlelet és a fogalom egyesítése Steiner szerint a valóság megismerésének aktusa. (GA 2, GA 4)
Ezért különbséget kell tenni:
Az atipikus tehetség saját kompetencia-konstruktumát maga építi fel, de ezt nem elszigetelten és önkényesen teszi. A világ - beleértve az világot is - jelenségeivel, más személyekkel és a kulturálisan közvetített tudással, inspirációkkal és intuíciókkal való találkozásban formálja meg. Az elfogulatlanság lehetővé teszi saját előzetes konstrukcióinak felismerését és módosítását; a befogadó formamentes figyelem pedig teret ad annak, hogy a jelenség ellenálljon az önkényes értelmezésnek.
Így: