Zöld Kakas Program
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
ZKMR 03-03
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE - AZONOSÍTÁS ÉS TANÚSÍTÁS
hatályba lép: 2020.04.15.
Jelen MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS a szervezetben történt változások miatt módosulhat. A felülvizsgálatot, változatlan tartalom mellett is, a hatálybalépéstől számított 3 évenként el kell végezni.
Jelen eljárás rendeltetése a Zöld Kakas Programban érintett tanulók tudás-, képesség- és/vagy készség-konstrukcióinak tanúsítása és értékelése.
Célcsoportunk, az atipikus tehetségű gyermek/fiatal esetében az ú.n. impresszív-világelsajátítást tekintjük relevánsnak (lsd. még ZKMR 01-00 MINŐSÉGPOLITIKA).
A Zöld Kakas Program a meghatározott külső körülmények között működik. E környezet alapvetően a közneveléssel illetve szakképzéssel kapcsolatos jogszabályi környezetben perfektuálódik – az abban foglalt előírásoknak meg kell felelnie a Programnak.
E kettősséget a MR oly módon oldja fel, hogy
- egyrészt azonosítja és tanúsítja a tanulókban személyenként különböző módon megjelenő, épülő tudás-, képesség- és/vagy készség-konstrukciók elemeit valamint magukat konstrukciókat
- másrészt az azonosított és tanúsított tudás-tartalmakat megfelelteti a vonatkozó kerettantervek ill. programkövetelmények témaköreinek illetve kimeneti követelményeinek.
A megfeleltetést tekinti a MR értékelésnek, mivel ez esetben valamilyen standardhoz való viszonyítás, megfeleltetés történik – míg azonosítás és tanúsítás során semmilyen standardhoz nem történik viszonyítás.
Az oktatásszervezés alapját a projektek képezik.
A projektalapú oktatásszervezés teszi lehetővé a Program másik meghatározó oktatásszervezési megoldásának alkalmazását: a személyközpontú oktatásszervezést.
Mivel az oktatásszervezés évfolyamokon és tantárgyakon átívelő projektekre épül, értelemszerűen minden tantárgy – így az ú.n. készség-tárgyaké (testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra stb.) is – tudás-, képesség- és készségtartalmai is jellemző módon a projektek keretében kerülnek azonosításra és tanúsításra.
A projekt-alapon megvalósuló kezdeményezések egyúttal lehetőséget teremtenek arra is, hogy az 1-4 évfolyamokra[1], a 4-8[2] évfolyamokra, a 9-12 évfolyamokra gimnázium[3] ill. szakgimnázium esetében a kerettantervekben valamint a Zöld Kakas Program kínálta szakképzésekre vonatkozó programkövetelményekben meghatározott témaköröket, alapfogalmakat feldolgozzák valamint meghatározott kimeneti követelményeknek eleget tegyenek.
A MR sajátos formában és sorrendben, de biztosítja, hogy a kerettantervek valamint a programkövetelmények szerinti témakörök, alapfogalmak feldolgozásra kerülnek, teljesül a kimeneti követelményeknek való megfelelés.
Ahhoz, hogy a jelzett kimenet-szabályozás szerinti működés ellentmondásmentesen realizálható legyen, a jogszabályi környezetben azonosítani kell azokat a, a jogszabályi környezetben érvényesülő folyamatszabályozási koncepcióból fakadó elemeket, melyek ütköznek a jelen alternatív kerettanterv szerinti kimenet-szabályozással s ily módon irrelevánsak rá nézve. Az említett elemeket azok értelmezésével, s indoklásával legalább éves gyakorisággal elvégzi a Program (lsd. még ZKMR 02-05 Illeszkedés a környezeti elvárásokhoz c. eljárást).
A jelen MR a személy tudás-, képesség- és/vagy készségelemeit egységesen a kompetencia fogalommal jelöli.
Főszabály szerint nem tekintjük elismerendőnek, minősítendőnek a nem adaptálódott tudást, képességet, készséget – a nem adaptálódott kompetenciát.
A tanuló ténylegesen megélt élményei alapján kompetenciáiban bekövezett változás fogalmi megnevezése az AdatBazi ú.n. tudásbázisa alapján.
Az azonosított kompetenciák esetében azoknak az adott tanuló kompetencia-struktúrájához való viszonyának[4] jellemzése.
A tanúsító skálák, majd azon belül a konkrét tanúsítás kiválasztása minden esetben nagy gondosságot igényel.
Jelen dokumentumverzió készítésekor (2020. április) 14 db, egymástól különböző tanúsító skálát alkalmazunk.
Nem alkalmazható bármely tanúsító skála, illetve annak bármely eleme bármely kompetencia esetében. Jó kontroll lehet, ha az összeillőség szempontjából is megvizsgáljuk a kompetenciát és a tanúsítását. Néhány példa olyan esetekre mikor egyértelműen összeillő a választás, azaz valószínűsíti a tanúsítás helyességét.
Néhány példa, amikor a azonosított kompetencia és a választott tanúsítás illik egymáshoz
kompetencia: lepke metamorfózisa – lepkehernyó
tanúsítás: tudáselem – relevanciával
kompetencia: zenélés - hallás után (zongora)
tanúsítás: határozott fejlődés
kompetencia: forráshasználat - információk gyűjtése
tanúsítás: gyakorlatra tett szert
kompetencia: emlékezet - képi emlékezet
tanúsítás: biztonsággal alkalmazza.
Természetesen a fent említett kompetenciákhoz más tanúsítások is társíthatóak összeillő módon – a mindenkori történet szerinti kontextus függvényében.
Néhány példa olyan esetekre mikor egyértelműen nem összeillő a választás, azaz téves a tanúsítás:
kompetencia: műfaj - vers
tanúsítás: komoly fejlődés
kompetencia: matematika - geometria
tanúsítás: flow-élmény megosztása
kompetencia: élmény - zenei élmény
tanúsítás: önállóan képes a feladat elvégzésére
kompetencia: szöveg - szövegszerkesztés
tanúsítás: impresszió – ködös.
Éppen a téves kompetencia-azonosítás illetve kompetencia-tanúsítás minimalizálása érdekében fontos a kompetencia-azonosítások és –tanúsítások legitimálása az intézmény által.
Mint jól érzékelhető, a tanuló haladásának ez a fajta nyomon-követése rendszeres, a valós és pozitív kompetenciaváltozásokat részletezetten dokumentálja.
És akkor dokumentálja, amikor az adott kompetencia valóban megjelenik, adaptálódik a tanuló megértései, megélései között:
- tudás esetében megértett, és a tudáskonstrukcióba adaptálódott tudásként
- képesség esetében megélt, és a képességkonstrukcióba adaptálódott képességként
- készség esetében megélt és a készségkonstrukcióba adaptálódott készségként
Az adaptálódás folyamatát - mikor még nem történt meg a kompetencia konstrukcióba illeszkedése - figyelemmel kíséri a program, de nem azonosítja, nem tanúsítja.
A Program munkatársain kívül a tanuló/gondviselő maga, illetve a tanuló környezetében élő, ill. a tanuló/gondviselő által erre felhatalmazott bármely személy is javasolhat az iskola számára a tanulóval kapcsolatos, általa megélt történetet és a történet alapján azonosításra ajánlott kompetenciát valamint annak tanúsítását. E célra szolgál az online, ú.n. „Szülői modul”, melyhez az iskola tanulói/gondviselői kérhetnek és kaphatnak hozzáférést (lsd. még ZKMR 07-01 Infrastruktúra működtetése c. eljárást).
A tanuló/gondviselő által ajánlott kompetenciák azonosítását illetve tanúsítását minden esetben az iskola pedagógus munkatársa legitimálja vagy utasítja el. Csak az iskola pedagógus munkatársa által legitimált kompetencia kerülhet be a tanuló értékelését megalapozó kompetenciák közé.
A „Szülői modul” érdemi párbeszéd folytatására is alkalmas a Program illetve az érintett tanulók/gondviselők között – mindenekelőtt a tanuló által megélt élmények kompetenciaként való értelmezésében.
Az iskola pedagógus munkatársai közvetlenül rögzíthetnek tanulókkal kapcsolatos történeteket, azonosíthatnak és tanúsíthatnak azok alapján kompetenciákat az AdatBaziba.
Az iskola pedagógus végzettséggel nem rendelkező, de a projektekben közreműködő munkatársai szintén ajánlhatnak történeteket és kompetenciákat egyes tanulók esetében. Az ő ajánlásaikat is csak az iskola pedagógus végzettségű munkatársa legitimálhatja.
Az azonosított és tanúsított kompetenciák alapján adott értékelési időszakra érvényesen előállított ú.n. kompetencia-tanúsítvány[5] egyértelműen szöveges értékelésnek tekintendő.[6]
A kompetenciatanúsítvány a tantárgyi kompetenciacsoportok mellett számos más, tantárgyakhoz nem köthető homogén kompetenciacsoportokat, ú.n. „belső tantárgyakat” is tartalmaz.
Kompetenciatanúsítvány bármely, tetszőleges értékelési időszakra előállítható, jól használható harmadik személyek számára kiállított pedagógiai szakvélemények készítésekor.
A kompetenciatanúsítvány felépítésében az ú.n. Europass struktúráját követi. Mód van arra is, hogy a kompetenciatanúsítvány célzottan pl. valamely munkakör, munkahely által megkívánt profilnak megfelelően kerüljön kiállításra.
Kompetenciatanúsítvány tanévenként legalább egy alkalommal, a bizonyítvány kiállításakor kiállításra és a tanuló számára átadásra kerül.
Pedagógus munkatársainknak – kompetencia-azonosítástól és -tanúsítástól függetlenül vagy azokkal párhuzamosan – szabadságukban áll érdemjegyekkel való értékelés is.
Az alkalmazott tanúsító skálák ötfokozatúak. Azonban az egyes kompetenciatanúsítások nem konvertálhatóak automatikusan érdemjeggyé. T.i. az adott tanúsítás sorrendiségét jelző sorszám nem kezelhető érdemjegyként.
Esetünkben a tanúsító skálák első elemei ugyanúgy értékesnek tekintendőek, mint a többi értékek. Azaz a tanúsító skálák 1. sorszámú elemei is érdemi tudást, képességet és/vagy készséget jelentenek, semmiféle „elégtelen”-séget nem jeleznek.
Bármely értékelési időszakban azonosított és tanúsított kompetenciákat az AdatBazi tantárgyak szerint homogén csoportokba rendezi. A tantárgyak alatt ez esetben értjük mind a mindenkori jogszabályok szerinti tantárgystruktúráknak megfelelő, ú.n. „bizonyítványba kerülő”, mind az ú.n. „belső”[7] tantárgyakat.
Adott tantárgy adott évfolyama esetében az alábbi feltételek teljesülése esetében állapítható meg jeles (5) osztályzat adott értékelési időszakban:
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalmából[8] minimum 16 db, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra ÉS
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalma érvényesülését elősegítő „belső tantárgyakból” minimum annyi, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra, hogy a kettő együtt min. 40 db-ot tegyen ki.
Adott tantárgy következő évfolyama esetében az előző algoritmus annyiban módosul, hogy akkor állapítható meg jeles (5) osztályzat adott értékelési időszakban:
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalmából minimum 16 db, egymástól különböző és a megelőző értékelési időszakokban még nem azonosított kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra, vagy
- ugyan a megelőző értékelési időszakok valamelyikében már figyelembevételre került a kompetencia, de azóta jelentősnek mondható, pozitív fejlődésen, gazdagodáson, differenciálódáson stb. ment keresztül az adott tanuló esetében[9], ÉS
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy érvényesülését elősegítő „belső tantárgyakból” figyelembe vett azonosított és tanúsított kompetenciák min. 30%-a nem szerepelt az előző értékelési időszakokban figyelembe vett kompetenciák között, vagy
- ugyan a megelőző értékelési időszakok valamelyikében már figyelembevételre került, de azóta jelentősnek mondható, pozitív fejlődésen, gazdagodáson, differenciálódáson stb. ment keresztül az adott tanuló esetében.
Félévi tantárgyi osztályzat megállapításának a feltételei megegyeznek az előzőekben írottakkal, csupán a mennyiségek feleződnek – 16 db helyett 8 db, 40 db helyett 20 db.
Az adaptálódott, a megélt/megértett, a tudás-, képesség- illetve készség-konstrukciókba beépült kompetenciák alapján történő tantárgyi minősítésre a jeles (5) osztályzatot alkalmazzuk.
Ez teljes összhangban van a kerettantervek szerinti kimenet-szabályozási koncepcióval.
Előállhat olyan helyzet, mikor valami különös okból kifolyólag nem az adaptálódott tudás-, képesség- és/vagy képesség-tartalmakat kívánatos azonosítani és tanúsítani, hanem az adaptálódás folyamatát. Ez ugyan nem koherens az atipikus tehetség fogalomma jelölt esetekben - t.i. az adaptálódási folyamatot figyelve/érzékelve csak nagy bizonytalansággal lehetséges érdemi állítást tenni arról, hogy bekövetkezik-e és ha igen, akkor micsoda fog adaptálódni -, de lehetnek élethelyzetek, mikor ez célravezető (ilyen lehet pl. az érettségire bocsájtás előkészítése; ilyen lehet a továbbtanulási szándék; ilyen lehet egy iskolaváltás előkészítsée stb.).
Jeles (5)-től különböző osztályzat akkor állapítható meg, ha avval az adaptálódás folyamatát kívánjuk minősíteni, azaz ha valami elégségesen adaptálódott, közepesen avagy jól adaptálódott. Elégtelen adaptálódásról nincsen értelme beszélni az alkalmazott a MR értelmében egészen a kimeneti állapotig.
jó (4) osztályzat akkor állapítható meg, ha
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalmából[10] 12-15 db, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra ÉS
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy érvényesülését elősegítő „belső tantárgyakból” minimum annyi, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra, hogy a kettő együtt mintegy 35- 39 db-ot tegyen ki, VAGY
- ugyan mind a bizonyítványba kerülő, mind a bizonyítványba nem kerülő tantárgyak számosságukban elérik a jeles (5) szinthez szükséges mértéket, de a kompetenciák tanúsításainak mintegy 20 %-a nem az adaptálódásra, hanem az adaptálódási folyamatra utalnak (mint pl.: „találkozott a témával”, „kipróbálta”, „sok segítséggel képes a feladat elvégzésére” stb.)
közepes (3) osztályzat akkor állapítható meg, ha
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalmából[11] 8-11 db, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra ÉS
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy érvényesülését elősegítő „belső” tantárgyakból” minimum annyi, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra, hogy a kettő együtt mintegy 30- 34 db-ot tegyen ki, VAGY
- ugyan mind a bizonyítványba kerülő, mind a bizonyítványba nem kerülő tantárgyak számosságukban elérik a jó (4) szinthez szükséges mértéket, de a kompetenciák tanúsításainak mintegy 30 %-a nem az adaptálódásra, hanem az adaptálódási folyamatra utalnak (mint pl.: „találkozott a témával”, „kipróbálta”, „sok segítséggel képes a feladat elvégzésére” stb.)
elégséges (2) osztályzat akkor állapítható meg, ha
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy tudástartalmából 5-8 db, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra ÉS
- ha az adott, „bizonyítványba kerülő” tantárgy érvényesülését elősegítő „belső” tantárgyakból” minimum annyi, egymástól különböző kompetencia került az értékelési időszakban azonosításra és tanúsításra, hogy a kettő együtt mintegy 25- 29 db-ot tegyen ki, VAGY
- ugyan mind a bizonyítványba kerülő, mind a bizonyítványba nem kerülő tantárgyak számosságukban elérik a közepes (3) szinthez szükséges mértéket, de a kompetenciák tanúsításainak mintegy 40 %-a nem az adaptálódásra, hanem az adaptálódási folyamatra utalnak (mint pl.: „találkozott a témával”, „kipróbálta”, „sok segítséggel képes a feladat elvégzésére” stb.)
elégtelen (1) osztályzat megállapításától az iskola – a MR-ben foglaltakkal összhangban – tartózkodik.
A tanuló kérheti, hogy az iskola érdemjeggyel értékelje, illetve osztályzattal minősítse adott tantárgyhoz tartozó tudástartalmak adaptálódási folyamatát.
Tantárgyi osztályzatot csak az iskola olyan pedagógus munkatársa állapíthat meg, aki az adott tantárgy adott iskolatípusra és iskolafokra érvényes és legitim akkreditációval rendelkezik.
A tantárgyi osztályzatok megállapítása minden esetben a személyközpontúság jegyében kell, hogy történjen. Azaz nem elvárt pl., hogy két, azonos évfolyamú tanuló azonos tantárgyakból azonos tudástartalommal rendelkezzen.
A MR jegyében az iskola törekszik arra, hogy a ténylegesen adaptálódott tudás/képesség/készség-elemek alapján állapítson meg osztályzatokat.
Azokban az esetekben, mikor a tanuló az iskolából való kilépésre készül, vagy más lényeges körülmény ezt indokolja, az iskola nem csak a ténylegesen adaptálódott tudás/képesség/készség-elemek alapján állapít meg osztályzatot, hanem az adaptálódás folyamatát is bevonja az értékelésbe.
Mivel az érettségi követelmények, illetve a programkövetelmények, a szakmai vizsgakövetelmények egyértelműen kimeneti követelmények, ezen a ponton a tanulók teljesítményének megítélése az érettségi követelmények, ill. a programkövetelmények szerint történik.
A 12. évfolyamos érettségi tárgyak, illetve 13. vagy 14. évfolyamos szakmai vizsga-tárgyak osztályzatai az érettségi tantárgyak tantárgyi követelményei, illetve a szakmai tárgyak programkövetelmények szerint kerülnek meghatározásra. Mégpedig oly módon, hogy a kompetenciatanúsítványok alapján előálló „mintázatot” az érettségi, ill. a szakmai vizsga előtti félévben több alkalommal is összevetjük az érettségi követelményekkel, illetve a programkövetelményekkel (lsd. kimeneti követelmények) és a kimeneti követelményekhez képesti hiányok pótlására immár célzott, ú.n. kiegészítő programot dolgozunk ki a tanulóval egyetértésben.[12]
A Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakgimnázium, Gimnázium és Általános Iskola egységes iskola.
Az egységes iskola ethosz-orientált jelleggel, projektalapú valamint személyközpontú nevelés- és oktatásszervezés keretében működik.
Bármely tanuló az iskola tantárgy-kínálatában szereplő bármely iskolatípus szerinti bármely tantárgyat felveheti személyes tanulási/haladási tervébe.
Értelemszerűen a felvett tantárgyakból osztályzatot is szerezhet az iskola tantárgykínálatában szereplő bármely tantárgyból - függetlenül attól, hogy a felvett tantárgy mely iskolatípusba tartozik.
A MR koncepciójából következően az iskola a tanuló teljesítményét egyidejűleg több iskolatípus szerint is elismerheti egyidejűleg több iskolatípus szerinti bizonyítvány kiállításával.
A Zöld Kakas Program és intézményei teljes köre.
A MR indikátornak tekinti
- adott értékelési időszakban a tanulók azonosított és tanúsított kompetenciáit
- adott értékelési időszakban a tanulók kompetencia-tanúsítványait
- adott értékelési időszakban a tanulók iskolatípusonként megszerzett osztályzatait.
Az eljárás során keletkezett dokumentumokat el kell helyezni az iskola irattárában.
Az adatokat elektronikusan is rögzíteni kell a ZK informatikai rendszerében.
Az említett papíralapú dokumentumok megőrzési ideje min. 5 év.
A ZK informatikai rendszerben tárolt adatok nem selejtezhetőek.
[1] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf
[2] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8
[3] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf
[4] egy adott kompetencia esetében beszélhetünk pl. arról, hogy
- a kompetencia vonatkozásában fejlődés következett-e be, vagy
- a kompetencia lexikáliaként tapadt-e meg a tanuló tudatában, vagy
- a kompetenciának megfelelően képes-e cselekedni a tanuló, vagy
- a kompetencia jelentésével milyen szinten(?!) van tisztában, stb., stb.
[5] Adott értékelési időszakban keletkezett, tantárgyak szerinti csoportosításban rendezett – a megélt élményeket leíró – ú.n. történeteket, az ezek alapján azonosított kompetenciákat, valamint azok tanúsítását tartalmazó hivatalos dokumentum.
[6] lsd. még Nkt. 54.§ (4)
[7] „belső” tantárgyaknak azokat a homogén kompetencia-csoportokat nevezzük, melyek vagy minden „bizonyítványba kerülő” tantárgy részének tekinthetőek, mint pl.: forráshasználat, tájékozódás térben-időben-eseményekben stb., vagy egyikhez sem sorolhatóak közvetlenül, de jelentősen elősegítik azok érvényesülését, mint pl.: tudáskonstrukció, kultúrtörténet, szuverenitás-törekvés, jelenélmény, modellalkotás stb. A „belső tantárgyak” nem kerülnek bizonyítványba.
[8] Az AdatBazi ú.n. tudásbázisában a „bizonyítványba kerülő” tantárgyak esetében az adott tantárgy témakörei valamint kimeneti követelményei is figyelembevételre kerülnek a tudástartalmakat reprezentáló kompetenciák esetében.
[9] pl. tipikusan ilyennek tekinthetőek a SZÓKINCS-el kapcsolatos kompetenciák vagy a VILÁG KELETKEZÉSE-vel kapcsolatos teóriák stb.
[10] Az AdatBazi ú.n. tudásbázisában a „bizonyítványba kerülő” tantárgyak esetében az adott tantárgy témakörei valamint kimeneti követelményei is figyelembevételre kerülnek a tudástartalmakat reprezentáló kompetenciák esetében.
[11] Az AdatBazi ú.n. tudásbázisában a „bizonyítványba kerülő” tantárgyak esetében az adott tantárgy kimeneti követelményei figyelembevételével kerülnek be tudástartalmakat reprezentáló kompetenciák. A jóváhagyott alternatív kerettanterveink kimenetszabályozást írnak elő.
[12] A program tartalmaz lehetőséget ú.n. „kiegészítő ismeretek” megszerzésének megszervezésére – t.i. a kimeneti követelményeknek való megfeleléshez szükséges kiegészítésekről van itt szó.