A tudás-, képesség- és/vagy készség-konstrukció - egyben: kompetencia-konstrukció - a személyekben egyedenként különböző módon és szerkezetben összeálló (konstruálódó) és folyamatosan dinamikus változásban lévő tudás-, képesség- és vagy készség-elemek összefüggő konstruktuma.
Az atipikus tehetségek kompetencia-konstrukcióiban domináns módon vannak jelen az impresszív világelsajátítás keretében megszerzett/fejlesztett képességek és/vagy készségek, azaz: olyan képesség- és/vagy készség-elemek ill. összefüggő kompetencia-konstrukciók, melyek esetében előbb jutottak jelentés-élményhez a személyek, mint hogy fogalmaik lettek volna arról.
Az atipikus tehetségek kompetencia-konstrukcióiban domináns módon jelenlévő intenzív hajtóerők erőteljes hatásokat gyakorolnak tudás-konstrukcióikra is. T.i. különös képességeik és/vagy készségeik révén megélt élményeik, impresszióik “tudatosulni akarnak” - hajtóerő-jelleggel.
Az atipikus tehetségek impressziói, megélt élményei - köztük a jelentés-élmények is - egységesek és holisztikusak.
Ezek az impressziók, megélt élmények nem korlátozódnak köznapiság keretei között érzékelhető valóság tartományára, a maguk organikus módján sokkal-sokkal tágasabb, differenciáltabb, bonyolultabb érzékelési terekre is kiterjednek.
A differenciálódás akkor következik be, mikor a jelentés-élmény kezd az absztrakt fogalmi térbe emelkedni. Innentől kell beszélnünk külön-külön tudás-, képesség- ill. készség-konstrukcióról.
Az atipikus tehetségek tudás-, képesség- ill. készség-konstrukcióiban többnyire organikus módon jelennek meg, épülnek be és érvényesülnek a köznapi valóságon túli impressziók, jelentés-élmények is.
Így semmi meglepő nincsen abban, ha az atipikus tehetségek kompetencia-konstrukciói ú.n. kiterjesztett konstrukciók. T.i. egységes konstrukcióban jelennek meg a köznapi valóságra vonatkozó valamint a köznapi valóságon túli tudás-, képesség- ill. készség-elemek.