Zöld Kakas Program
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
ZKMR 03-02
PROJEKATALAPÚ OKTATÁSSZERVEZÉS
hatályba lép: 2020.04.15.
Jelen MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS a szervezetben történt változások miatt módosulhat. A felülvizsgálatot, változatlan tartalom mellett is, a hatálybalépéstől számított 3 évenként el kell végezni.
Jelen eljárás rendeltetése a Zöld Kakas Program ZKMR 01-00 Minőségpolitika c. eljárás szerinti egyik meghatározó oktatásszervezési megoldás, az ú.n. projektalapú oktatásszervezés megvalósítása.
A Zöld Kakas Program oktatásszervezésének középpontjába – a személyközpontú oktatásszervezési megoldás mellett - a projekteket, a projektalapú oktatásszervezést állítja.[1]
A Program célcsoportja, az atipikus tehetségű gyermekek/fiatalok sajátosságainak, a világhoz való különös viszonyulásainak a projekt-alapon kezdeményezett aktivitások kínálnak releváns kereteket.
Célcsoportunknak a ZKMR 01-00 MINŐSÉGPOLITIKA c. eljárásában részletezett sajátosságai közül itt kiemelten kell figyelembe venni intenzív hajtóerőiket.
A projekt-alapon megvalósuló kezdeményezések egyúttal lehetőséget teremtenek arra is, hogy az 1-4 évfolyamokra[2], a 4-8[3] évfolyamokra, a 9-12 évfolyamokra gimnázium[4] ill. szakgimnázium esetében a kerettantervekben valamint a Zöld Kakas Program kínálta szakképzésekre vonatkozó programkövetelményekben meghatározott témaköröket, alapfogalmakat feldolgozzák valamint meghatározott kimeneti követelményeknek eleget tegyenek.
A MR sajátos formában és sorrendben, de biztosítja, hogy a kerettantervek valamint a szakmai és vizsgakövetelmények szerinti témakörök, alapfogalmak feldolgozásra kerülnek, teljesül a kimeneti követelményeknek való megfelelés.
A projektnek azt a válfaját állítja a jelen MR középpontba, mely tematizált, az esetek többségében több tanuló részvételével zajló, intenzív megéléseket, tapasztalásokat lehetővé tévő aktivitás. Az aktivitások többnyire, de nem feltétlenül jól specifikálható célokra irányulnak, mint pl. termék/szolgáltatás és/vagy tartalom előállítása.
A projektnek minden esetben van határozott kezdő időpontja és befejezési időpontja. A projektidőtartam általában rövid, néhány órától néhány hónapig terjed. A Zöld Kakas Program keretében szervezett projektek minden esetben a Program munkatársai által felügyeltek.
A projektek tervezése és megvalósítása során messzemenően és elsődlegesen figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Az erőforrások között kiemelt szerepet biztosít a jelen MR a projekt eredményes elvégzéséhez szükséges képességek, készségek, tudások rendelkezésre állásának. Amennyiben nem, vagy nem a kívánatos mértékben, minőségben és mennyiségben állnak e képességek, készségek és tudások rendelkezésre – akkor e képességek, készségek és/vagy tudások megszerzése, mint tevékenység a projekt részévé válik. Ily módon a képességek, készségek és tudások megszerzésére tett erőfeszítések mindig célirányosak, még pedig közvetlenül és jól belátható cél irányába mutatóak – sohasem öncélúak.
E projektekben a projektet szervező munkatársnak nem kell mindent tudnia, nem ő a kizárólagos forrása a szükséges tudásoknak. A projekt során szükségessé váló tudások közötti összefüggéseket maga a projekt-aktivitás szervezi – mi több, a tudások megszerzésének módja is a projekt-aktivitások által meghatározott. E módok között kiemelt jelentőséget képvisel az együttes élményen alapuló tudáshoz jutás, ennek keretében többek között az egymástól tanulás[4] is. De megjelenik természetesen pl. a forráskutatás, az elemzés, az összehasonlító vizsgálatok, a hatékonyság-elemzés, a tervezés, a minőség-menedzsment de megjelenik a tapasztalati tanulás számos több válfaja is.
A projektek jelzett válfajának menedzselésénél bevett gyakorlat az ellenőrző pontok (check point) alkalmazása. Ekkor a projekt menedzsmentje és a projektben résztvevő személyek együttesen értékelik, hogy az elmúlt időszakban a tervekhez képest hogyan haladt a projekt, s közösen meghatározzák a szükségessé váló módosításokat. Ezek az alkalmak természetesen módot kell, hogy nyújtsanak arra is, hogy az erőforrások állapotáról, rendelkezésre állásáról is képet alkossanak az érintettek. Ennek keretében kiemelt szerepet kap a Programban a szükséges tudások, a szükséges készségek és a szükséges képességek rendelkezésre állásának az áttekintése is. Ez vonatkozik éppúgy a diákok által birtokolt – korábbról hozott, avagy a projekt eltelt időszaka alatt megszerzett – tudásokra, képességekre és készségekre, mint a projektet koordináló munkatárséra, avagy az általa a projektbe behívott szakértők[5] által hozottakra. Mivel a projektekbe beépített ellenőrző pontok alapfunkciója a projekt előrehaladásának az értékelése – óhatatlanul avval jár együtt e tevékenység, hogy megerősítik a pozitív folyamatokat, fejleményeket s igyekeznek korrigálni/kizárni az akadályozókat.
Ebben a folyamatban értelemszerűen benne van a diákok által megszerzett tapasztalatok, tudások, képességek és készségek megerősítése, elismerése is (lsd. még ZKMR 03-03 A tanulók értékelése c. eljárást).
Célcsoportunk, az atipikus tehetségű gyermekek/tanulók markáns, egyedi, másokétól nagyban különböző érdeklődésekkel, világhoz való viszonyulásokkal valamint erős drive-okkal, hajtóerőkkel bírnak.
Hajtóerőik között különösen erős az autonómia-törekvés (lsd. még ZKMR 02-03 FOLYAMAT-TÉRKÉP c. eljárás). Ez választásaikat is erősen meghatározza – amit a Program messzemenően tiszteletben tart.
A tanuló szabadon, személyes segítője támogatásával választ a projektkínálatból, állítja össze saját projekt-portfólióját személyes tanulási/haladási terve részeként. A projektportfólió összeállításakor gondot kell fordítani arra is, hogy az mekkora időráfordítást igényel.
A tanuló bármikor szabadon módosíthatja személyes projektportfólióját konzultálva személyes segítőjével és az érintett projektek koordinátoraival.
A projektkínálat a tanulók érdeklődése mentén, a munkatársak kezdeményezései alapján létrejövő projektekből áll össze.
A projektkínálat dinamikusan változik – részben a tanulók változó érdeklődései, részben a munkatársak változó kezdeményezőkészségei mentén.
A projektkínálat foglalkozásainak órarendszerű elrendezése különös gondosságot és az intézményi működés feletti teljeskörű átlátást kíván. T.i. a projekt-órarendnek magának is komoly pedagógiai funkciói vannak, többek közt pl.
- lehetőség teremtése arra, hogy minél több tanuló szerezhessen közvetlen megtapasztalást minél több projekt kapcsán
- a tanuló minél intenzívebb megélésekben részesülhessen
- lehetőség teremtése a viszonylag problémamentes projektváltásokra, amennyiben a tanuló elveszítette érdeklődését a korábbi projekt iránt
- a tanuló minél teljesebben tudja idejét kitölteni a projekt-foglalkozásokon való részvételével
- stb.
Minden projekt középpontjában valamilyen, a diákok által végzendő aktivitás áll. Az aktivitás az esetek túlnyomó többségében csoportos, de lehet egyszemélyes is.
A projektaktivitás ú.n. foglalkozások keretében zajlik. A foglalkozások lehetnek formális, nem-formális és informális keretek között is. Törekvés, hogy a projektek egésze is, annak foglalkozásai is a Program munkatársai által felügyeltek legyenek. Ez a felügyelet a formális illetve a nem-formális keretek között zajló tevékenységek esetében teljes mértékben biztosított, míg az informális keretek között zajló tevékenységek esetében a felügyelet nem, vagy csak részlegesen biztosítható.
Az informális keretek között zajló foglalkozások csak akkor tekinthetőek a Program elemeinek, ha minimálisan az ottani tapasztalatok feldolgozása már kilép az informális térből. A Program csak a formális és a nem-formális keretek között zajló foglalkozásokért képes felelősséget vállalni – miközben elismeri az informális keretek között a személyben megszülető tudás-, képesség- és/vagy készség-elemeket is, azok azonosítását és tanúsítását lehetőségei szerint beemeli a Program formális elemei közé.
A projekttevékenység tervezeséért, erőforrásallokációjáért, szervezéséért, felügyeletéért valamint értelmezéséért és értékeléséért az adott projekt koordinátora vállalja a felelőséget.
A projektek legitimálása minden esetben a Program érintett munkatársai alkotta stábon történik meg. A programmal kapcsolatos lényegi történések - pl. a projekt átalakulása, szüneteltetése, lezárása stb. - is ezen stáb keretében nyerhetnek legitimitást. Ezzel egyúttal biztosított az adott projekt transzparenciája is.
Minden tanév elején felül kell vizsgálni és aktualizálni
- a projektkínálatot
- a projekt-portfóliókat
- a tanulók személyes tanulási/haladási terveit.
A tanév során folyamatosan figyelemmel kell követni
- a projektkínálat változásait, annak dinamikáját
- a projektkínálatban a kerettantervek szerinti témakörök, alapfogalmak és kimeneti követelmények megjelenítését
- a munkatársak projekt-kezdeményezéseit
- a projekt-portfóliók változásait
- az egyes projekt-portfóliókban a kerettantervek szerinti témakörök, alapfogalmak és kimeneti követelmények megjelenését
- az iskola által elismert projekt-részvételeket.
Szükség esetén a csoportvezető, a személyes segítő vagy a tanuló korrekciót kezdeményez.
A Zöld Kakas Program és intézményei teljes köre.
A MR indikátornak tekinti
- a mindenkori projektkínálatot, annak gazdagságát - az AdatBaziban rögzített adatok alapján
- a projektkínálat változási dinamikáját - az AdatBaziban rögzített adatok alapján
- a tanulók személyes projekt-portfólióit - az AdatBaziban rögzített adatok alapján
- az egyes projekt-portfóliókban a kerettantervek szerinti témakörök, alapfogalmak és kimeneti követelmények megjelenését
- az iskola által elismert projektrészvételi adatokat tanulónként - az AdatBaziban rögzített adatok alapján.
Az eljárás során keletkezett dokumentumokat el kell helyezni az iskola irattárában.
Az adatokat elektronikusan is rögzíteni kell a ZK informatikai rendszerében.
Az említett papíralapú dokumentumok megőrzési ideje min. 5 év.
A ZK informatikai rendszerben tárolt adatok nem selejtezhetőek.
[1] Szemben a jogszabályokban megfogalmazott tantárgyakra szervezett megoldással.
[2] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf
[3] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8
[4] https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf
[4] Horizontális tanítás/tanulási helyzetnek is nevezhetjük ezt a módot.
[5] A szakértő lehet szaktanár, de nem feltétlenül kell, hogy ő legyen az. Lehet valóban az adott problémakör szakértője is, hisz a problémák meglehetősen ritkán jelentkeznek oly módon, hogy azok egy-egy szaktantárgy keretében teljes körűen tárgyalhatóak lennének.