Az autonómia-törekvés mögött nagyon erős, intenzív, drive-szerű erő rejlik, mely az adott személyt arra ösztönzi, hogy kora és környezete kultúrájába oly módon szervüljön, hogy abban személyes értékei, preferenciái szerint tudjon érvényesülni.
Ennek a rejtett autonómia-törekvésnek egyik sajátossága, hogy az ennek kiszolgáltatott személy nem képes alárendelt szerepeket elviselni, nem képes olyan helyzeteket elfogadni, melyekben személyes értékei, preferenciái nem érvényesülhetnek.
Autonómia-törekvés tapasztalható olyan személyeknél is, akik nem tekinthetőek atipikus tehetségeknek. Ezekben az esetekben joggal beszélhetünk önösségről, akár egoizmusról is. Ekkor az autonómia-törekvés önállóan, a szuverenitás-törekvéstől függetlenül érvényesül. Mi több, az ilyen személy esetében nem is beszélhetünk szuverenitás-törekvésről.
Amennyiben az autonómia-törekvés a személyes ethosszal azonos, vagy azokból eredeztetett személyes értékek érvényesítésével segíti a személyt érvényesülni környezete kultúrájába illeszkedő módon - akkor mondhatjuk, hogy az adott személy atipikus tehetségnek tekinthető.
Azaz van olyan eset, mikor az atipikus tehetség képes érvényesülni kora és környezete kultúrájában - ebben az esetben az autonómia-törekvés és a szuverenitás-törekvés az adott személy ugyanazon konstrukciójára utal különböző nézőpontokból.
És van olyan eset, mikor az atipikus tehetség nem képes érvényesülni kora és környezete kultúrájában - ebben az esetben az atipikus tehetség arra kényszerül, hogy jelentős mértékben újítsa meg kora és környezete kultúráját oly módon, hogy abban már érvényesülni legyen képes.
Az atipikus tehetségű gyermekek/fiatalok nem tudatos, rejtett autonomitás-igényüknek, autonómia-törekvésüknek ki vannak szolgáltatva - éppen úgy, mint ahogy nem tudatos, rejtett szuverenitás-törekvésüknek is.
A szuverenitás-törekvéssel harmonizáló autonomitás-törekvés realizálódásának természetes terepe az ethosz-orientált jelleggel működő szervezet.
A szuverenitás-törekvés és az autonómia-törekvés a személyiség ugyanazon konstrukciójára vonatkozóan, ám különböző nézőpontokból tett megállapítás. Mivel a nézőpontok különbözőek, a keletkezett képnek is különbözőnek kell lennie.
Míg az “autonóm személy” fogalom azt a képet jelöli, melyet a személyhez képesti külvilág, környezet állapít meg, addig a “szuverén személy” fogalom azt a képet jelöli, melyet maga a személy alkot önmagáról, önmaga törekvéseiről.