Az impresszív világelsajátítás lényegi jellemzője, hogy az impresszióval együttjáró jelentés-élmény megelőzi az adott jelentés fogalmi megjelölését. (lsd. még ZK MINŐSÉGPOLITIKA c. eljárás Az atipikus tehetségű gyermek/fiatal viszonya a világhoz c. fejezet).
Ebben az esetben a személy nem megtanulja, s a tanulási folyamat eredményeként építi be tudáskonstrukciójába a világ egy jelenségét.
A személynek az az élménye, hogy közvetlenül éri el a világ egy jelenségének a jelentését, vagy
a személynek az az élménye, hogy megjelenik benne a világ egy jelenségének a jelentése, s evvel együtt az az élménye is nagy bizonyossággal jelenik meg, hogy az aktuális JELENTÉS beépült az ő tudás-konstrukciójába.
A személynek az is határozott élménye, hogy a fenti módon megjelenő jelentés akkor is funkcionáló részévé vált az ő tudásának, ha fogalmakat nem tud azokhoz kötni, ha nincsen meg azoknak a fogalmi reprezentációja.
A személy le is tudja ellenőrízni, hogy az említett jelentés valóban beépült a tudás-konstrukciójába - mivel szándékoltan képes azokkal műveleteket végezni, pl. szándékoltan megidézni, szándéloltan összevetni egy másik tudás-elemmel stb.
Amennyiben a személy képessé teszi magát arra, hogy a benne megjelenő fogalmi reprezentáció nélküli jelentéseket összevesse a fogalmi reprezentációkon keresztül kiépült tudásaival - arra a megállapításra juthat, hogy tudata, tudatossága szélesebb tartományt ölel fel a korábbinál.
A táguló tudatosság az a különös képesség, amellyel az atipikus tehetség az absztrakt fogalmak alapján kiépülő tudatosságon túli, az ú.n. közvetlen érzékelések segítségével elért JELENTÉSeket képes beépíteni tudatába, tudás-konstrukciójába.