A holografikus tudat
olyan önreflexív, mezőérzékeny tudatműködés, amely egy helyi érzékelési vagy testi-érzelmi különbségben képes felismerni
a közös egész működési mintáját, miközben megkülönbözteti
magát a jelenséget
a saját érzékelését
a saját értelmezését.
A felismert mintát megnevezi, ellenőrzi, majd új működéssé alakíthatja, amely visszahat a közös mezőre.
A tudat önreflexiója kollektív testként viselkedik – ez maga a holografikus mező.
Működési képlete
mezőhatás → érzékelési különbség → testi-érzelmi tudás → rész–egész
mintázat felismerése → saját érzékelés önreflexív követése → megnevezés
és ellenőrzés → funkcióátalakítás → visszahatás a mezőre
A „holografikus” itt azt jelenti, hogy:
Viszonya az ÉN-hez
A fejlett holografikus tudatban az ÉN nem oldódik fel a közös mezőben. Egyszerre képes:
Ez különbözteti meg az archaikus mezőtudattól.
Ugyanakkor integrált része az ú.n. ÉN-érzék, a másik személy Én-jének érzékelése és egyúttal tapasztalása.
Viszonya a HMM-hez
A két fogalom nem azonos:
Rövid meghatározás:
a holografikus tudat a RÉSZ-ben megmutatkozó EGÉSZ
önreflexív, testi-érzelmi érzékelése és tudatos átalakítása.
A „holografikus” itt nem szó szerinti fizikai vagy agyi hologramot jelent, hanem funkcionális rész–egész viszonyrendszert.
(Ez összhangban van Rudolf Steiner szellemtudományi tanításaival, különösen: