A KakasWiki wikiből

Bevezetés

Jelen esetleírásban a Zöld Kakas Líceum megalakulásától eltelt rövid három évet kísérlem meg bemutatni, mégpedig az intézményesedés folyamatára koncentrálva.

Az embert izgató örök kérdések egyike: hogyan lesz (a) semmiből valami?

A vállalkozások, cégek létrehozása iskolai tananyag. Természetesen mindegyik létrejövő intézménynek megvan a maga sajátos története, egyedi történelme, ugyanakkor lényegükben ezek inkább hasonlítanak egymásra, mint különböznek egymástól. Jól érzékelhető ez abból, hogy ha betartjuk a tudható alapvető szabályokat (és van egy csepp szerencsénk is), akkor nagyon nagy valószínűséggel hosszú ideig működőképes cégünk lesz.

Ám mi van akkor, ha valaki(k) nem céget, intézményt akarnak alapvetően létrehozni, hanem valami homályos késztetésnek engedve olyasmit akarnak csinálni, amiben jól érzik magukat, ugyanakkor a dolog hasznos, de legalábbis nem káros másokra és valóban mellékesen még valami kis jövedelmet is eredményez?

Lehet erre azt mondani, hogy ugyan kérem, az ilyen menjen jól férjhez, tartassa ki magát, nyerje meg a lottó ötöst - vagy kösse fel magát. Lila ködben él az ilyen, nem a valóságban.

Mégis vannak csodák, de legalábbis a dolgok szerencsére nem mindig a tankönyvek forgatókönyvei szerint zajlanak.

Utólag visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy egyfajta szerves fejlődés részesei lehettünk ill. lehetünk. Ennek egyik fontos elemét kiemelve: módunk volt megfogalmazni azokat az alapértékeket, melyek érvényesítéséért egyszerűen érdemes dolgozni. És módunk volt olyan fejlődési utat bejárni, melynek során ezek érvényesülhetnek is. Az alábbiakban ezekből több sorrakerül.

(Ezek nem azonosak a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal. Ott a diákok szemszögéből íródik le a cél, emitt pedig az intézmény szempontjából. Ugyanakkor a megfelelően meghatározott intézményi célok teljesülése előfeltétele a pedagógiai program teljesíthetőségének!)

Előzmény

1997 márciusában merült fel két pedagógusban - K.-ban és D.-ben - hogy önálló iskolát kellene csinálni. Azidőtájt mindketten egy 1996-ban indult alapítványi középiskolában dolgoztak másodállásban. K. ott azt a feladatot vállalta, hogy felállítja a tantestületet, megszervezi az iskola munkáját. A fenntartó alapítvány felelős vezetőjével megromlott a viszonyuk, valójában ez indukálta az iskolaalapítás ötletét.

Mindketten úgy gondolták, hogy az u.n. problémás diákokkal eddig is jó érzékkel foglalkoztak - az új iskola fő feladata legyen e csoporttal való foglalkozás.

Elkészült a leendő iskola pedagógiai programjának első változata. Ekkor még úgy gondolták, hogy túl bonyolult egy új intézményt felépíteni - ők pedig tulajdonképpen tanítani szeretnének általuk is elfogadható szakmai feltételek mellett, méltányos juttatás ellenében. Bekapcsolódott az előkészítő munkába B.

Befogadó intézmény

Befogadó intézményt kerestek a programnak.

Több olyan önkormányzati ill. alapítványi fenntartású középiskolát kerestek meg, melyeknek megújulásra lett volna szükségük. Különféle okok miatt, de mindenhol elutasításra találtak.

Közben egyrészt zajlott a tantestület építése, másrészt a kezdeményezés "hírelése", hogy diákok is legyenek.

Önálló intézmény

Júniusra, a tanév végére már többé-kevésbé tisztában voltak az iskolaalapítás törvényekben meghatározott feltételeivel. Egyértelművé vált, hogy a kis csapat csak önmagára számíthat. Az elkészült üzleti terv szerint az első tanév nagyon szoros gazdálkodás mellett teljesíthetőnek tűnt.

1997 augusztusában került bejegyzésre az MH Líceum Alapítvány, melynek egyik fő feladata a leendő iskola működtetése. Mivel alapvető előfeltétele a működési engedélynek a megfelelő infrastruktura rendelkezésre állásának biztosítása, s ezt csak szintén augusztus elejére sikerült biztosítani - így az MH Líceum Alapítvány által létrehozott Zöld Kakas Líceumnak már nem volt esélye, hogy 1997 szeptember 1-ig a működési engedélyt megkapja. A gond csupán az volt, hogy ekkora már összeállt a tantestület és már volt vagy 30-35 jelentkező diák is.

Döntés kritikus helyzetben

Mivel a tantestület egyhangúlag úgy döntött, hogy egyrészt hallatlanul izgalmas számukra a feladat, olyannyira, hogy az első időkben legalábbis komoly anyagi áldozatvállalásra is hajlandóak, másrészt ott van a mintegy 35 diák, akiknek azt ígérték, hogy szeptemberre lesz iskola - megoldást kell találni az indulásra.

Tagintézmény

Több próbálkozás után végül a Burattino Általános, Szak- és Szakközépiskolával kialakított együttműködés volt a megoldás. T.i. a Burattino ekkor rendelkezett szakközépiskola működtetéséhez engedéllyel, ám csak az általános iskolai részlegét működtette. A megkötött megállapodás szerint az 1997/98-as tanévben a Burattino szakközépiskolai részlegében a Zöld Kakas Lceum programot az MH Líceum Alapítvány működtette.

Szerepek szétválása

A program előkészítése során két markáns szerep szétválása vált nyilvánvalóvá az érintettek számára. T.i. a pedagógiai programért felelős pedagógusoké illetve az egész projekt feltételrendszeréért felelős menedzseréé.[#_ftn1 [1]]

1997/98-As tanév - az intézményesedés gondolatának a felmerülése

A Zöld Kakas Líceum tehát jogilag rendezett körülmények között - páratlanul rövid előkészítési időszak, c.c.a. 5 hónap után - 1997 szeptember 1-én megkezdte működését a Ferencvárosi Művelődési Központban bérelt helyiségekben.

Pénztelenség

1997 október végére vált nyilvánvalóvá, hogy ugyan a legális működés feltételeit sikerült megteremteni, ám a finanszírozásét nem. Eljárási ill. adminisztratív hiba miatt nem részesülhetett a Zöld Kakas Líceum programban résztvevő diákok után normatív támogatásban a Burattino.

A tantestület ismét kritikus döntési helyzetbe került. A feltárt aletrantívák az alábbiak voltak:

- vállalják-e minimális, esetleg semmi juttatásért a munkát

- alakítsuk át, minimalizáljuk a Zöld Kakas Líceum programot a várható minimális finanszírozási lehetőségekhez

- adjuk fel a program megvalósításának tervét.

A testület szinte gondolkodás nélkül döntött a munka folytatása mellett annak tudatában, hogy valószínűleg ellenszolgáltatás nélkül fognak dolgozni.

A tanévet végülis korrektül sikerült befejzeni, az Alapítvány végig likvid maradt. A likviditást kezdetben a diákok hozzátartozóinak támogatása alapozta meg. A későbbiekben sikerült néhány pályázaton komolyabb összeget elnyerni (pl. SOSROS Alapítványtól) illetve a Budapest és Pest Megyei Mentálhigiénés Programiroda támogatása volt jelentős.

A szervezet

Az adminisztratív felelősség e tanévben a Burattinoé volt.

Egy fő adminisztratív munkatárs segítette a program működtetését az Alapítványnál titkári beosztásban.

A program vezetését K. és D. végezte, legitimátusukat a program beindításában játszott szerepük alapozta meg. A későbbiekben legitimátusuk fennmaradását ill. erősödését részben a többi kollégával összehasonlítva nagyobb pedagógiai tapasztalatuk valamint az "ügy" iránti felelősségvállalásuk kiemelkedő volta biztosította.

A diáklétszám a tanév végére is alig emelkedett 40 fölé. A tantestület kislétszámú maradt - gyakorlatilag minden probléma közösen megbeszélhető volt. A döntések is közösen meghozhatóak voltak. A kommunikáció ekkor a kollégák között hallatlanul intenzív volt, ami szabadidejük jelentős részét vette igénybe. Késő estébe nyúló telefonok, hétvégi "kötetlen" megbeszélések stb.

A közösen vállalt, valami merőben új dolog létrehozásának az ethosza, az ennek során szinte naponta megélt, sokszor valóban katartikus élmények sorozata rendkívül erős szervező erőt, összetartozás-érzést jelentett.[#_ftn2 [2]] A belső viszonyokat a meleg barátság jellemzi. A feladatok nem leosztás, hanem felvállalás alapján lelnek gazdára.

A működés kezdeti bizonytalanaságaira valamint a kis létszámra tekintettel három évfolyamot szervezett az iskola, de törekvés volt minél több összevont foglalkozás tartására. A pedagógiai program alapvető elemei működtek. Ilyen volt a mentor-rendszer, a szerződéses rendszer, az u.n. mentális tantárgyak beiktatása az órarendbe, az egyéni tanrendek kialakítása, a félévenkénti érettségi típusú vizsgáztatás, a sajátos értékelési rendszer stb. Ugyanakkor kezdetlegesen működött pl. az osztályfőnöki rendszer.

Semmiféle kényszer nem jelentkezett a szervezet differenciálása irányában.

Sajátos szerepet vitt É. (aki nem pedagógus) ebben az időszakban. T.i. széles kapcsolatrendszere mozgósításával hozzájárult a működés biztonságához illetve korábbi, a szociális ellátó szférában szerzett tapasztalatai érvényesítésével már e korai fázisban beemelte a szociális elemet a programba. Ez azért figyelemreméltó, mert a tantestület ekkor még nem ismerte fel ennek elengedhetetlen voltát.

B. szerepe, t.i. a projekt feltételrendszerének megteremtése egyértelműen elfogadottá vált. K. és D. egyrészt felismerte, hogy e tevékenység elengedhetetlen és ők erre sokkal kevésbé lennének alkalmasak, másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy a projekt pedagóiai vonatkozásában kompetenciájákut ez nem kérdőjelezi meg.

Szervezeti értékek

A tantestület kezdettől fogva érzékeli, hogy meg kell teremteni azt a közeget, amihez a diákok igazából kötődni képesek. A belső mitológiát. Ez verbálisan, programszerűen úgy fogalmazódik meg, hogy "iskolaszerű iskolát" kívánnak létrehozni.

Az első tanévben eseményszerűen ez három alkalommal volt tettenérhető. Az évnyitó, évzáró és a karácsonyi ünnepség. Volt számos kisebb volumenű kezdeményezés is - melyek egy része azóta beért, beépülőben van az iskola életébe.

Lényeges motívuma az első tanévnek a tanár-diák viszonyrendszer alapértékeinek kidolgozása.

Magának a szervezetnek a feltételrendszerével folyamatosan foglalkozni kellett, hisz minden érintett azt tartotta kívánatosnak, hogy a Zöld Kakas Líceumot önálló iskolaként kell majd üzemeltetni. A feladat végzése két irányban haladt. Egyrészt folyt az adminisztratatíve előírt feltételek megteremtése, másrészt a program illetve az iskola szakmai körökben való meg- és elismertetése.

Meg kell jegyezni, hogy a szakmai elismertetésért folyó erőfeszítések (média-jelenlét, konferencia-jelenlét, önálló konferencia szervezése stb.) súlya és fontossága erősen megosztotta a munkatársakat.[#_ftn3 [3]]

1998/99-Es tanév - az intézményesedés kezdete

Teljes önállóság

A Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola az 1998/99-es tanévet már önálló, jogilag rendezett formában működő intézményként kezdte meg. A működési engedélyt a Ferencvárosi Művelődési Házban bérelt helyiségekre kaptuk meg. Augusztusban sikerült bérleti megállapodást kötni a IX. kerületben működő Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolával a használatában lévő u.n. tagiskola (valaha volt bőlcsöde épület) egy részére. Az épület komoly átalakításra szorult annak érdekében, hogyha szűkösen is, de elférjen benne a Zöld Kakas Líceum.

Az iskola diáklétszáma 110 fölé emelkedett, a tantestület létszáma is közel megduplázódott. Az iskola tagozódása bővült, t.i. négy évfolyam, évfolyamonként egy-egy osztállyal indult, minden osztálynak volt osztályfőnöke.

A szervezet

Abból a tényből fakadóan, hogy a Zöld Kakas Líceum önálló jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező, intézménnyé vált meg kellett válni az előző tanévben jellemző szinte teljes egyenlőségtől a tantestületben. K. igazgató[#_ftn4 [4]] lett, D. a helyettese s egyúttal pedagógiai vezető. Mivel ők egyúttal osztályfőnökök is, a másik két osztályfőnök szerepe értékelődött még fel - a tantestület többi tagjához képest. A későbbiekben még egy komolyabb differenciáló tényező jelent meg a tantestületben, t.i. hogy kinek hány mentoráltja[#_ftn5 [5]] van (hányan választották őt mentoruknak).

Az előző évhez képest jelentős differenciálódás következett be mind a pedagógiai tevékenységben (lsd. osztályfőnökség, mentorok műhelymunkája, tantárgyi munkacsoportok alakulása stb.), mind az iskolai szervezetben. Az igazgató, osztályfőnökök megjelenése pl. a döntési kompetenciák problematikáját hozta be (ami korábban nem létezett!?).

A mentorok munkájának felértékelődése más jellegű, de szintén kompetencia-problémákat hozott elő egyrészt az osztályfőnökök, másrészt a szaktanárok vonatkozásában.

A fentebb említett É. szociális munkási feladatkört vállalt magára - ami újabb dimenzióját jelentette a kompetencia-problémáknak.

B. szerepe is módosult. Egyrészt elkerülhetetlenné vált annak definiálása, hogy ő, mint a fenntartó alapítvány képviselője az igazgató munkáltatója. Elkerülhetetlenné vált az iskola finanszírozási rendjének valamint az aláírási jogoknak a szabályozása, deklarálása.[#_ftn6 [6]] Egyértelművé és szabályozottá vált, hogy minden olyan módosítást a realizálódó pedagógiai programban, melynek financiális vonatkozása van, egyeztetni kell a fenntartóval - amit B. képvisel. Megerősítést nyert, hogy továbbra is "feszített" szervezeti keretek közt zajlik a munka, azaz nincsenek beépített tartalékok. Nincs külön pénzügyi adminisztrátor, nincs külön házgondnok, de nincs ügyeletes tanár sem stb.

Mint fentebb említettük hirtelen megsokasodtak kompetencia-problémák. Ezek oldása már szervezeti szintű beavatkozást igényelt, amik moderálásában B.-nek felértékelődött a szerepe.[#_ftn7 [7]]

Megjelenik feladatként a humánerőforrás-gazdálkodás. Hisz a tantestületet gondozni kell. A fiatalokat "fel kell nevelni". Az esetleges távozó helyébe új kollégát kell találni. Támogatni és irányítani kell a képzéseket, belső képzéseket kell szervezni.

Sajátos új feladatként jelenik meg a kollégák mentális egészségének megőrzését támogató programok, u.m. szupervizió biztosítása, rendszeresen dramatikus esetcsoport szervezése, műhely működtetése e problémák megoldására, az önismeret fejlesztésének folyamatos tematizálása.

Újra kell szervezni a belső kommunikáció rendszerét, hisz e szervezeti nagyságrendnél már biztosíthatatlan, hogy mindenki mindenről tudjon.

Meg kell határozni azon információk körét, melyeket minden körülmények között dokumentálni kell, szabályozni kell a dokumentálás módját.

Az iskola ismertségének növekedése növeli az érdeklődők számát. Megfogalmazódik a mentálhigiénés tanácsadás szükségessége. Pontosabban, hogy azt szakszerűen, széleskörű informáltság alapján tegyük. Az is megfogalmazódik, hogy ez talán nem az iskola feladata.[#_ftn8 [8]] Ugyanakkor természetesen nekünk kell ezt ellátni.

Újszerű konfliktusok

Az iskola (a munkatársak) tulajdonképpen nem volt felkészülve ilyen gyors és ilyen jelentős volumenű változásra. Az elmúlt évhez képest erőteljesen megnövekedtek a feszültségek, konfliktusok. Ezeknek csak egy - igaz, a legjelentősebb - része származtatható a kompetenciaproblémákból. Egy másik, nem elhanyagolható része magából a végzendő munkatevékenységből eredeztethető.

Pl. egyrészt volumenében megnőtt az iskolatitkári feladatkör, másrészt hatványozottan hatékonyabb és pontosabb munkavégzést igényelt. Ez személyi konfliktusban öltött testet.[#_ftn9 [9]] A konfliktus új munkatárs beállásával oldódott meg.

Ez volt az első eset, mikor nyilvánosan - noha még teljesen egyértelműen - deklarálódott, hogy már fontosabb maga az intézmény, mint annak egyes tagja.[#_ftn10 [10]]

Talán az eddigi legjelentősebb konfliktus innentől bomlott ki. Megerősödött egy csoport, akiknek tagjai számára szinte hivalkodva a baráti viszonyrendszer építése, erősítése, működtetése volt a domináns - szemben az iskola, mint intézmény működtetésével. E csoport "szívta magába" az új kollégát is, az iskolatitkár irodája klubbá vált. Fontosabbá vált közösen fodrászhoz menni, mint értekezletre jönni (t.i. a fodrász akkora adott időpontot, mikorra az értekezlet korábban ki lett tűzve). A megosztott tantestület két része között kézzelfoghatóvá nőtt a feszültség - ám nem volt eszközünk annak oldására.[#_ftn11 [11]] A konfliktus akkor tetőzött, mikor az érettségi időpontja előtt 2 héttel este telefonon bejelentette az iskolatitkár, hogy másnaptól nem jön dolgozni.

Küldetés

A konfliktus felerősítette azt az igényt, hogy meg kell tudni fogalmaznunk, hogy valójában kik vagyunk és mit akarunk. Sőt, ezt időről időre újra kell fogalmazni mégpedig olymódon, hogy az az újonan csatlakozó kollégák számára is releváció legyen.

A szűkkörű iskolavezetés tagjai rádöbbentek, hogy végülis a legfontosabb, leghatásosabb eszközük arra, hogy a hasonló konfliktusok a kezelhetőség szintjén maradjanak: a személyes hitelességük, a személyiség kisugárzása, sodrása.

Megszületett a felismerés: deklarálni kell az iskola küldetését, ami nem alapulhat másra, mint az abban résztvevő pedagógusok elhivatottságára, hitelességére, kisugárzására.

Megszületett a felismerés: az első tanévet átható ethosz megőrízhető. Nem jelent antagonizmust az előzőekben jelzett konfliktus két csoportja igényeinek kielégítése.

Megszületett a felismerés: fő feladataink közt kell számon tartani a munkatársaink önismeretének, személyiségfejlődésének folyamatos támogatását. Az ehhez szükséges szervezeti feltételrendszer és légkör megteremtését, fenntartását.

Az első tapogatózó lépés a megoldás felé a tanév végén tartott kétnapos szervezetfejlesztő tréning külső tanácsadó cég bevonásával[#_ftn12 [12]]. E munka sorám megerősítést nyert, hogy "intézményszerűbben" célszerű működnünk. Azaz pontosabban kell tisztában lennünk belső folyamatainkkal - és azok jelentős részét szabályozni is kell. Nem a dokumentálás kedvéért, hanem a következetesség lehetősége érdekében. Nem a kőbevésés érdekében, hanem, hogy egyértelmű legyen, mihez képest és mit változtatunk adott esetben.

1999/2000-Es tanév – az intézményesedés folytatódása

Az 1999/2000-es tanév a Zöld Kakas Líceum számára a teljes legitimációt jelenti. Megkapta a fenntartó alapítvány által bérelt, immár átalakított épületre a működési engedélyt. A IX. kerületi önkormányzat annak ellenére számít tevékenységére a kerület oktatáspolitikában, hogy nem fenntartója.

Beindul a szakképző évfolyam.

Strukturálódás

A tanévre való felkészülés[#_ftn13 [13]] az előző tanév végén megszületett felismerések jegyében zajlott. Talán legnagyobb horderejű fejleménye, hogy nyíltan napirendre került a döntési kompetenciák kérdésköre és megszületett egyfajta szabályozása.[#_ftn14 [14]]

A döntési kompetenciák szabályozásával együtt elengedhetetlen volt a belső kommunikáció továbbgondolása és szabályozásának módosítása.

Hangsúlyozottan fontos témaköre volt a felkészülésnek a "kik vagyunk és mit akarunk?" kérdéskör intenzív tárgyalása. Fontos fejlemény ezzel összefüggésben, hogy megjelent mint problematika: a mérés. Mit csinálunk jól és mit nem? Mihez képest jó és mihez képest nem? Egyenlőre egy vonatkozásban határozódott el mérőeszköz bevezetése (a belépő diákok készségének, motiváltságának mérése).

Hangsúlyozottan fontos témaköre volt a felkészülésnek a tanárok önismereti, személyiségfejlesztési tevékenységének támogatása - nagyhatású közös élményt nyújtó u.n. önismereti csoportülés keretében.

Deklarálódott, hogy hangsúlyozottan támogatja az Alapítvány a kollégák továbbképzését. Alapértéknek tekintjük, hogy akár belső, akár külső képzés keretében folyamatosan képezzék magukat.

Nagyjelentőségűnek mondható, hogy az Alapítvány a Zöld Kakas Líceum mellett új intézmény megalapítását határozta el, a Zöld Kakas Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat (ITSz) létrehozását. Fontos feladata volt annak körbejárása, hogy milyen feladatok ellátását delegáljuk az iskolából/tól az ITSz-be.

Határozott továbblépés

A tanév - közvetlenül a felkészítő tábor után - kifestett, némileg átszervezett épületben kezdődött. Az iskolatitkári iroda alkalmatlanná vált "klubéletre". Létrejött a tanárok számára egy társalgó/tárgyaló. Az iskola szinte minden helyiségében nagyméretű parafatáblák kerültek felszerelésre.

Az új iskolatitkár már augusztus elejétől ismerkedett munkakörével, feladataival. Okulva az előző esetből, itt határozottan egyértelművé vált számára, hogy a tantestületen belül melyik erőcsoporttal kell együttdolgoznia - amihez azóta is tartja magát.

A megújult körülmények között, a felkészítő táborban végülis konszenzussal elfogadott megújult játékszabályok következetes alkalmazása mellett az előző tanév végi konfliktus, az azt gerjesztő csoport eliminálódott. K. és D.is többet tartózkodik az iskolában, mint az elmúlt évben. K. nem osztályfőnök, maga számára feladatul szabta, hogy sokkal többet foglalkozik a kollégákkal. Úgy szűnt meg a konfliktus, hogy arról nem is volt szó (ki, mit, mikor, kinek mondott, csinált stb.). S ez nagy siker volt.[#_ftn15 [15]]

A problémát egy szinttel magasabb szervezeti szinten sikerült megoldani, mint ahol keletkezett.

Továbblépés

Új elemként jelent meg e tanévben a szakképző évfolyam beindulása. Jelen időszakban még megoldatlan ennek teljeskörű integrálása. Annak ellenére, hogy a pedagógiai programban szerepel, mégis "mostohagyerek".

Komoly feladat a szintén e tanévben beindított karriertervezés kimunkálása és integrálása. Az biztosnak tűnik, hogy ezt a feladatot az ITSz fogja ellátni, ám még nem tisztultak le e tekintetben a kompetenciák.

A tanév során sikerült stabilizálni az év elején elindított folyamatokat. Ebben mind az iskolavezetésnek, mind az Alapítvány képviselőjének komoly szerepe van. További, újabb "feszítéseket" egyenlőre nem bírt el a szervezet.

Előkészített már a belső adminisztrációs és informatikai rendszer kiépítése. Megvan az eszközpark, megvan a közreműködő külső partner, a munkatársak tudnak róla, elvben egyetértenek vele.

Előkészített a minőségügyi rendszer kiépítése mind az iskolára, mind az ITSz-re. Úgyszintén megvan a közreműködő külső partner, a munkatársak tudnak róla, elvben egyetértenek vele.

A megoldandó pillanatnyi gond: a pedagógus kollégákat aktív együttműködő partnereknek megnyerni a két komoly fejlesztéshez.

Bíztatónak tűnik az u.n. belső tanácsadó, vagy critical freund alkalmazása. A tanév elejétől dolgozik velünk egy pedagógiai szakértő kolléga. Nem tanít az iskolában. Kezdetben egy kis kutatást végzett az ITSz számára illetve résztvett kfl. műhelymunkákban. Úgy tűnik, sikerült olymértékben elfogadtatnia magát a tantestületben, hogy az ő óvatosan és mindig a megfelelő szituációban megtett javaslatait a kollégák elfogadják. Több esetben már közvetlenül fordultak hozzá tanácsért. Ő kellőképpen kívül van a szervezeten ahhoz, hogy rálátása legyen a folyamatokra — ugyanakkor kellő mértékben azonosul a szervezettel ahhoz, hogy a kollégák ne idegenként kezeljék.

Más módon bíztató az e tanévben elkezdett u.n. nagy-csoport ülések. Pszichológus kollégáink javaslatára és az ő irányításukkal zajlanak ezek az ülések negyedévente. Noha nem ilyen céllal zajlanak a történések, de meglepő módon számos szervezetfejlesztési feladat előkészítésére is alkalmasak e találkozások.

ÖSSZEFOGLALÁS

Hasonló intézmény alapításának, működtetésének gyakorlata hiányában három év alatt az ötlettől stabilizálódott állapotba juttatott iskola létrehozását komoly eredménynek gondoljuk. S egyúttal egyfajta kegyelmi helyzetnek is, hisz nem valószínű, hogy a folyamat megismételhető lenne. Ugyanekkora elszánással, ugyanilyen feltételek mellett, ugyanekkora munkával éppúgy lehetne totális kudarc is, mint ahogy jelen esetben nem az.

Visszatekintve egyértelmű ma már, hogy a jelen állapot szerves fejlődés eredménye.

Szerves fejlődésnek nyugodtan tekinthetjük, hisz nem egy már kipróbált modell megvalósítása zajlott, hanem nagyon kevéssé artikulált, ám egymásra rímelő egyéni ambiciók, önérvényesítő törekvések leltek maguknak terepet társadalmilag akut problémakör megoldásában — amit mindenképpen szerencsés találkozásnak kell tartanunk. Szerencsés, hisz ez megóv attól, hogy az önérvényesítés öncéllá váljon.

Szerves fejlődés annyiban is, hogy a megoldást jelentő iskola felépítésében a drive, a hajtóerő éppen az önérvényesítő szándék, míg a jogszabályoknak való megfelelés "pusztán" a kreativitást próbára tevő játéktér bejátszása.

Szerves fejlődés annyiban is, hogy a szervezeti forma megfeleltetése az adott fejlődési foknak a fejlődéssel szimultán történik. Annak ellenére, hogy a csapatban megvan a szervezetfejlesztési szakismeret, soha (eddig?!) nem helyeződött a forma a tartalom elé.[#_ftn16 [16]] A szerepek "kitermelődnek" együtt az azokat hitelesen eljátszani képes szereplőkkel. Ha változik, vagy kiesik a szereplő — módosul a szerep. A feladatok nem kiosztásra kerülnek — "felvállalódnak". Nincs eszközünk - s nem is törekszünk, hogy legyen - arra, hogy kikényszerítsük valamely feladat megoldását. A szereplők viszonyrendszeréből hiányzik a hatalmi nexus.[#_ftn17 [17]] A dominacia-rend az emberi és szakmai kvalitások mentén alkulnak ki.[#_ftn18 [18]]

Az intézményesedés folyamata valójában a kezdő csapatnak relevancia, a később csatlakozók már nem egy baráti körbe lépnek be, hanem egy jól-rosszul üzemeltett intézménybe. Ám a szerves fejlődés adta rugalmasság, az egyéni ambicióknak nyitott tér, a felelősség valódi vállalhatósága, a közös és közösségi célok adta összetartozás meghatározó élmény a számukra is.

A szerves fejlődés keretén belül a szervezeti rend hallatlanul fontos eszköz, de sohasem determináló hatalom, sohasem cél.

Ugyanakkor a szerves fejlődés sem képes "önmagától" megvalósulni. Nem nélkülözheti a tudatosság motívumát. Nagy és megválaszolhatatlan kérdés, hogy e tudatosság hogyan válik képessé a megfelelő arányok betartására?

Braun József