A KakasWiki wikiből

Megvalósíthatósági tanulmány a Zöld Kakas Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat fejlesztése számára – esettanulmányok

A Zöld Kakas Líceum tanárai az iskola működésének megkezdése óta (1997) azt tapasztalták, hogy a diákok egy része (különösképpen a tanév közben felvételüket kérők) véletlenszerűen kerül iskolájukba, mert nincsenek megbízható, jól elérhető információk arról, mit kezdhetnének magukkal, hová fordulhatnának azok a diákok, akik valamilyen iskolai kudarc következményeképpen iskolaváltásra szánták el magukat, vagy erre a lépésre kényszerültek. Az is látható volt, hogy nem minden hozzájuk kerülő diáknak lenne ott a helye, mert érdeklődése, tehetsége, személyisége egy neki jobban megfelelő iskolában eredményesebben lenne fejleszthető. Így erősödött fel el egy olyanfajta belső tanácsadás (Mentálhigiénés Szakszolgálat) és iskolaközi kommunikáció e diákok megsegítésére, amelyből végül is kinőtt és önállósult az Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat ( a továbbiakban: ITSZ). Ahhoz, hogy a diákok megfelelő iskolákba kerülhessenek, folyamatosan kapcsolatokat kellett keresni más (részben hasonló típusú) középiskolákkal. A különböző iskolák között helyüket kereső diákok segítése akkor tűnt eredményesnek és sikeresnek, ha egészen személyes információkat lehetett szerezni ezekről az iskolákról. Az együttműködés és a koordináció lehetőségeit keresve a hátrányos helyzetű tanulók foglakoztatására szerveződött iskolák körében egy éves belső munka után úgy tűnt, ki kell lépni az iskola keretei közül, s fel kellene térképezni azokat az iskolákat, akik szívesen lennének partnerei egy Iskolaközi Ifjúsági Tanácsadó szolgálatnak.

Bevezetés

Ismereteim szerint sem az önkormányzati, sem az alapítványi vagy más fenntartású iskolák mellett (segítésére) nem szerveződött olyan iskolaközi ifjúsági tanácsadó szolgálat, amelyik speciálisan foglalkozna e sajátos profilú iskolák népességének az ifjúsági tanácsadás tevékenységi körébe sorolható segítésével. A tárgyra vonatkozó kommunikáció a hasonló funkciójú intézményekben a kívánatosnál szegényebb. Mintha az intézmények őriznék "titkaikat" és "szégyeneiket"?

A Zöld Kakas Líceum kezdeményező szerepet vállalt egy ilyen típusú szolgáltatás létrehozásában és működtetésében, amellyel elősegítené e népesség sikeresebb beiskolázódását "a neki megfelelő" iskolatípusba, illetve elősegítené sikeresebb munkaerő-piaci beléptetésüket. Miután tapasztalatok nem voltak arra nézve, hogy milyen fogadatásra és támogatásra találna ez az elképzelés, szakértő felkérésére került sor azzal a megbízással, készüljön kutatási és tervtanulmány egy új típusú szolgáltatás, az Iskolaközi Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat létrehozásához. A munka az ITSZ önállóvá válásával egyidejűleg kezdődött el. Az alábbiakban e munka folyamatáról írok, eredményeit kívánom bemutatni.

Az Iskolaközi Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat (a továbbiakban: IITSZ) létrehozásának bevezető szakaszában arról próbáltam meg tájékozódni (elsősorban fővárosi, nem-önkormányzati f'enntartású intézmények körében), melyek azok az iskolák, amelyek igényelnének az IITSZ típusú közös szolgáltatást, s a leendő hálózatban együttműködnének egy ilyen szolgáltatásban.

Az előzetes megkeresés során az alábbi kérdések körül zajlott a tájékozódás:

• Mi az iskola /intézmény profilja? Szolgáltatásaikban, szakmai kultúrájukban milyen elemek jelennek meg a hátrányos helyzet leküzdését illetően? Ezek miképp hasznosíthatók az IITSZ számára? .
• Érdekeltek-e egy együttműködésben? Milyen mértékig? Együttműködnének-e egy ilyen típusú szolgáltatásban, ill. mit vállalnak, mire hajlandók az együttműködésben?

A munka kezdetekor, a minta kiválasztásában lehetséges a1ternativákként az alábbiak mutatkoztak:

a, csak magániskolák felkeresése[#_ftn1 [1]]

b, érdeklődő-érdekelt (illetve területileg vagy más szempontból hiánypótló)önkormányzati iskolák, más nevelési- oktatási (esetleg gyermekvédelmi, ill. közművelődési) intézmények feltérképezése.

A vizsgálat jelen szakaszában nem merült fel a szüksége annak, hogy a mintát két – más szempontból – fontos alcsoporttal bővítsük: így nem folyt kutatás bentlakásos ifjúsági intézményben – nevelőotthonban és kollégiumban -, illetve a fogyatékosok (eltérő fejlődésűek) iskoláiban, bár a problémák sok szempontból hasonlóak. Az IITSZ kiterjesztése ebbe az irányba külön döntés dolga.

A kutatás jelen szakaszában, egy feltételezett első körben az alapítványi- és magániskolák közül a Zöld Kakas Líceumhoz hasonló profilú iskolákat kerestem meg, s ez a kör tovább bővült más fenntartójú érdeklődő iskolákkal. Azoknál az iskoláknál, akik érdeklődést mutattak az ITSZ iránt, s hajlandóságot mutattak a leendő, a létrehozandó hálózat egyik alkotó elemévé válni interjúfelvételre került sor. Ez egyúttal a hálózatépítés szakasza is volt, amikor is a hálózathoz csatlakozni kívánó intézmények együttműködésben érintett vezetőivel személyes találkozásra került sor., hogy tájékozódhassanak az ITSZ jelenlegi működéséről, kínálatáról, s a megállapodás számára körvonalazhassuk az együttműködés tartalmát, formáit. A hálózat kiterjesztése során ugyanakkor szem előtt kellett tartani a létező ITSZ kapacitásának korlátait, a szervezet belső épülése idején korai lett volna hirtelen nagyobb léptékű érdeklődést „rázúdítani” a fiatal intézményre. Az előzetesen elképzelt együttműködés a minimális együttműködéstől (pl. információcsere, alkalomszerű közös kompetencia-fejlesztés, kölcsönös szupervíziók) az optimális együttműködési formákig terjedt (pl. on line Internetes kapcsolat, egyesített adatbázis stb.), tudomásul véve, hogy ténylegesen csak a belépők kínálata és igénye alakíthatta.

A megkeresett iskolákban jobbára az iskola igazgatójával, az intézmény vezetőjével folyt a beszélgetés, s három olyan intézmény volt, ahol az igazgatóhelyettesekkel vagy tagozatvezetővel készült az interjú.

Az interjú fő irányvonalait az alábbi kérdések adták:

1. Az iskoláról rajzolt önarckép
2. Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?
3. Milyen típusú nehézségek kezelésére felkészületlenek, ill. nem vállalják?
4. Mennyire jellemzőek a jelzett problémák (esetleges %-os arány)?
5. Mit hoznak nyilvánosságra a fentiekről a pedagógiai programban?[#_ftn2 [2]]
6. Mit látnának jó együttműködésnek

Érdemes arról is szólni, mennyire eltérően fogadták a megkeresett iskolák a kezdeményezést. Az intézmények fele volt nyitott a kapcsolatfelvételre. Elsősorban azok az iskolák, amelyeknek korábbról volt valamilyen ismeretük a Zöld Kakas Líceumról, az ott működő Ifjúsági Tanácsadó Szolgálatról, a vagy volt már közös ügyük (diákok kölcsönös átvétele). Ide sorolhatóak azok az iskolák is, akiknek a munkára felkért szakértővel volt korábbi munkakapcsolatuk. A fennmaradó iskolák nagyobbik része kételkedő állásponttal közelítette meg a lehetséges együttműködést, míg másik részük - bár a tájékoztatást elfogadta, s nem zárta ki a lehetséges kapcsolódást, de a személyes találkozást meglehetősen „hárította”, vagy az ITSZ által felmutatható eredményekhez kötötte.

Az adatfelvétel (interjús lekérdezés, illetve dokumentumelemzés) 1999 telén zajlott az alábbi intézményekben (alfabetikus sorrendben felsorolva):

1. Belvárosi Tanoda
2. Elő- Tér Művészeti Iskola
3. Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Szakközépiskola
4. Józsefvárosi Tanoda
5. Kolumbusz Kristóf Humángimnázium és Oktatási Központ
6. Külvárosi Tankör
7. Kürt Alapítványi Gimnázium
8. Novus Gimnázium és Szakiskola
9. Óbudai Zsigmond Líceum
10. Öveges József Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium
11. Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítványa Kézműves és Szolgáltató Szakiskola
12. Passuth László Gimnázium
13. Qualitas Gimnázium
14. Vajda János Újreál Gimnázium
15. Zöld Kakas Líceum

A továbbiakban az interjúk alapján mutatom be az iskolákat, különös tekintettel az ITSZ-szel összefüggő kooperációs lehetőségekre.

Intézményportrék

Belvárosi Tanoda

1056 Molnár utca 9. Iskolavezető: Győrik Edit Klubvezető: Solymosi József (*) Tel.: 266 – 3378

Önarckép

Az alapítványi működtetésű iskola a középiskolából kimaradt, kallódó, 16-22 éves fiatalokat fogadja, akik esetenként többszörös iskolai kudarccal a hátuk mögött szeretnének eljutni a sikeres érettségiig. Az ide jelentkező diákokat nemcsak a korábbi tanulási sikertelenségek jellemzik, de esetenként súlyos önértékelési problémák, magatartás- és személyiségzavarok, hátrányos helyzet, devianciák. Így a Tanodában nemcsak személyiségfejlesztés folyik, de életvezetésük segítése, reszocializációjuk is.

Az iskola nappali tagozatára bekerült diákok tudásszintjük, tanulási készségeik, képességeik, érdeklődésük felmérése után egyéni tanulási terv alapján dolgoznak. Nincsenek osztályok, kis létszámú csoportokban, egyéni ütem szerint haladnak. A diákokkal szerződést kötnek éves munkájukra, haladásukra, a kölcsönös elvárásokra vonatkozóan. Így az érettségire történő felkészülésük ideje is eltérő: 1-3 év lehet. Azokat az alaptárgyakat tanulják, amelyekből kötelező (kötelezően választható) érettségi vizsgát tenni. Alaptárgy a tanulásmódszertan is. Egy idegen nyelvet kell tanulniuk. Az iskola olyan fakultációkat kínál, amelyek a munkába állás esélyeit javítják. A szerződések teljesítését folyamatosan megbeszélik, felülvizsgálják, szükség esetén módosítják, kiegészítik. Teljesítményeikről vizsgákon adnak számot. Az érettségi független bizottság előtt zajlik.

Az egyéni felkészülésű tagozaton a tanulási program még inkább személyre orientált. A javasolt tanulási programot a diákkal együtt dolgozzák ki. Itt is szerződésrendszer működik, teljesítését heti rendszerességgel megbeszélik. Felkészülésüket konzultációkkal segítik, s fejlődésük szerinti haladási ütemben vizsgáznak. A diákoknak általuk választott egyéni segítőik vannak, egyéni problémáik megoldásához is folyamatos segítséget kapnak (belső, külső szakemberek). A fenti képzések mellett esti-, levelező- és börtön tagozatuk is van. Speciális csoportjuk: a Megálló csoport, ide az addiktológiai esetek tartoznak. Önálló tagozatként működik a Klub. Funkciója szerint ez az a szűrőállomás, ahonnan bekerülhetnek a Tanodába. Miután felvétel év közben nincs, a bekerülésig a Klubban folyik mentális segítésük az egyéni esetkezeléstől a terápiáig.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A kallódó, deviáns (drogfüggő) fiatalok sikeres tanulását, egyéni gondozását, segítését vállalják az érintett fiatal aktív közreműködésével, velük együttes munkában. A jelentkező fiatalok gondozása a Klub keretei közt kezdődik, itt dől el, kellően motiváltak-e a tanodai munkára, partnerek lesznek-e a továbbiakban, jelenleg milyen típusú segítségre van szükségük. A bekerülő fiatalok zöme nehéz vagy kritikus élethelyzetben van, súlyos önértékelési és/vagy személyiségzavarokkal küzd, korábbi iskolájában (lakó- és munkakörnyezetében) stigmatizált, kirekesztett, „más”, aki gyakorta menekül az alkoholhoz, droghoz, vagy került összeütközésbe a törvénnyel. E problémák kezelését vállalják kompetencia határaikon belül vagy külső segítők, szakemberek segítségével.

Milyen típusú nehézségek kezelését nem vállalják?

Csak a pszichiátriai eseteket nem tudják vállalni, erre nincs kompetenciájuk.

Hány százalékban jellemzőek a fentiek?

A teljes iskolai populációra jellemző, hogy valamilyen tanulási nehézséggel, személyiségzavarral, devianciával bír, s emiatt sajátos, személyre szóló bánásmódot és segítést igényel.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban

Pedagógiai programjukban pontosan megjelenítik működésüket, világosak az alapelvek és elvárások az együttműködés tekintetében; az itt nyújtott segítést, fejlesztést, tanulmányi és pedagógiai munkát illetően.

Mit látnak jó együttműködésnek az IITSZ kereti között?

Szívesen igénybe vennék a Zöld Kakas Líceum illetve az ITSZ néhány szolgáltatását, így: diákokat küldenének tanulás-módszertani kurzusra, korrepetálásra. Szívesen megismerkednének az ITSZ-ben folyó tanácsadói munkával. Szeretnének diákokat is vinni erre az ismerkedésre. Mind a Zöld Kakassal, mind a többi iskolával, akik szintén bekapcsolódnának a hálózatba akkor látják értelmét találkozónak, ha annak konkrét tartalma, mondanivalója, üzenete, programja , információ értéke van. Kérésük, hogy az ITSZ Szabó Fannival vegye fel a kapcsolatot, ő lesz a Tanoda (a Klub) részéről a kapcsolati személy.

Elő- Tér Művészeti Iskola

VII. Almássy tér 6. Tel: 351 7406

Igazgató: Wéber Péter

Önarckép

Az Elő-Tér Művészeti Iskola önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmény, hat éve működődik az Almássy téri Szabadidő Központ épületében, azzal szerves együttélésben (bizonyos fokig kiszolgáltatott, függő viszonyban). Céljuk a tanulók művészeti készségeinek, képességeinek fejlesztése, a művészetek megkedveltetése, előkészítés (felkészítés) közép- és felsőfokú művészeti tanulmányokra, vagy segítségnyújtás a művészeti szakmai vizsgákra történő felkészüléshez.

A képzés öt tanszakon folyik: filmes-videós, képzőművészeti, színházi, táncművészeti tanszakon, valamint a komplex művészeti előképzőn (ez utóbbi 6-8 éveseknek). Jelen tanévben több mint 600 diákjuk van (6-22 évesig). Az ide járó diákok nappali rendszerű oktatásban vesznek részt „anyaiskoláikban”, művészeti képzésük az Elő-Tér Művészeti Iskolában délutánonként folyik, heti 4 (kötelező elméleti és gyakorlati) órában. Közismereti tárgyakat nem tanítanak. Az ide jelentkezők motivációi nagyon összetettek, gyakorta a teljesítménykényszer (szülői elvárás) hozza őket ebbe az iskolába. Esetenként terápiás céllal küldi hozzájuk pl. a Nevelési Tanácsadó a magatartászavarral bíró gyermekeket, bízván a drámajáték szocializáló hatásában. A kisebbeknél a szülők szeretnék, hogy legyen a gyermek kreatív. Máskor szülői vágyat teljesít, vagy éppen státuszszimbólum, hogy külön foglalkozásra jár a gyermek. A nagyobbak maguk választják az iskolát, mint az önkifejezés színterét, vagy a leendő sztárrá válás reményében iratkoznak be. Az iskolai tevékenységben benne van a sikeressé válás lehetőségének ígérete. A tanárok fontosnak tartják az itt tanuló gyermekek személyiségfejlesztését, szocializálását a művészeteken keresztül.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A személyiségzavarral küszködők segítséghez jutnak. Például az érzékenyek, a diszharmonikusak, a vágyakkal teliek, akik nem tudják önmagukat kifejezni, megjeleníteni, vagy éppen a görcsös teljesítménykényszerek akadályozzák személyiségük kibontakozását. Ugyanilyen gond lehet a túlzottan elhivatott, a megrögzött, a tehetséges tanulók személyiségfejlődésében. Az iskola tanárai elsősorban személyiségfejlesztést végeznek, nem művészképzést. Ez a szakmai hitvallásuk.

Milyen típusú nehézségek kezelését nem vállalják?

Nem tudnak a családi háttér megannyi gondjával foglalkozni. Nem tudják a hiperaktív gyerekeket sem kezelni. Ehhez speciális szakemberek kellenének, s nekik a tanáraikon túl nincsenek más szakembereik. Gyakori probléma a kimaradás, de nincs idejük, erejük feltérképezni: mi áll az esetek hátterében. Egy bizonyos mértéken túl a személyes problémák kezelésében képtelenek eljárni, kibogozni azokat. Erre nincs kompetenciájuk.

Hány százalékban jellemzőek fentiek?

Arra vonatkozóan nem hangzott el adat, hogy az iskolába járó tanulókat milyen mértékben sorolják a fenti problémákkal jellemzettek közé.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjukban a személyiségfejlesztés, a szocializáció, a művészeti előképzés és a művészképzés szerepel.

Mit látnak jó együttműködésnek az IITSZ kereti között?

Szívesen igénybe vennék már most is az IITSZ szolgáltatásait. Olyan szakértőktől tudnának problémás esetekben tanácsot, segítséget kérni, amilyenekkel iskolájuk nem rendelkezik. El tudnák képzelni, hogy más iskolákba kihelyezett csoportjaik működjenek, vagy közös csoportjaik lennének szívesen ajánlják előadásaikat a hálózat iskoláinak, azt követően beszélgetést, vitát vezetnének. Az ITSZ anyagainak, információinak terjesztését vállalnák. (szórólapok).

Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítványa Kézműves és Szolgáltató Szakiskola

1201 Budapest, Pöltenberg utca10-12. Tel: 283-0951, 284-2662, E-mail:esely@mail.datanet.hu Ig. Takács István

Önarckép

Az iskola – bizonyos, közművelődési keretek közti kibontakozás után önálló alapítványi iskolaként - 1990 óta működik. Elsősorban azokat a tanulókat várja, akik gyakorlati tehetségükkel tűnnek ki. Tanulóik igen magas százaléka tanulási kudarcokkal, tanulási- és magatartási zavarokkal küzdött korábbi iskolájában, vagy szociálisan hátrányos helyzete miatt vált lemaradóvá.

Az iskolában elsősorban hagyományosnak számító népi kismesterségeket tanítanak (faműves, fazekas, filmnyomó és kendőfestő, fonottbútor készítő, kézi könyvkötő, mézeskalács-készítő, segédkönyvkötő, szíjgyártó-nyerges, szőnyegszövő, varrómunkás), de más szakmákra is felkészítik diákjaikat (ABC eladó, bőrtárgykészítő, tűzzománcozott dísztárgykészítő). Jelenleg 14 féle szakmát sajátíthatnak el az ide jelentkezők. A képzések némelyike érettségire épülő, zömében alapfokú iskolai végzettséghez kötött. Miután valamilyen szempontból eleve hátrányos helyzetű fiataloknak szerveződött az iskola, a tantestületben is van érzelmi ráhangoltság a problémás helyzetű tanulókkal való foglalkozásra. Fő törekvésük, hogy humanizálják az iskola világát, amelyben a diák együttműködő és jól érzi magát. Sok Erdélyből áttelepült fiatal tanul az iskolában, segítésük hazai társaiknál is nagyobb pedagógiai tapintatot, tudást igényel. A szociális gondoskodás része, hogy a diákok ingyenesen kapnak reggelit az iskolában. A szakképző csoportokban a szakmai képzés lehetőség szerint kiscsoportos.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A közoktatási törvény szerint a „más fogyatékos” kategóriájába sorolt gyermekek, illetve a már említett tanulási- és magatartási zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok nevelését vállalja az iskola.

Milyet típusú nehézség kezelését nem tudják vállalni?

A halmozottan fogyatékos, vagy értelmileg akadályozott tanulókkal való foglalkozást nem tudják vállalni. Ezen elv ellenére ugyanekkor jelenleg is több un. „kisegítő iskolát” végzett fiatal tanul szakmát az iskolában.

Hány százalék?

A „más fogyatékosok” mintegy 15 %-át, a szociálisan hátrányos helyzetűek 50 %-át adják az iskola tanulóinak.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Az iskolában folyó személyiségfejlesztő tevékenység (s a szociális gondoskodás is) szélesebb körű, mint amennyit a pedagógiai programban nyilvánosságra hoznak.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Hiánypótlónak éreznék az ITSZ által létrehozott, folyamatosan (közösen) kiegészített adatbázist. Fontosnak tartják a „jelenlét”, s hogy regisztrálhassák magukat.

El tudják képzelni a diákok évközi, folyamatos átvételét. Jelenleg is működőképes az a megoldásuk az évközben érkezett diákokra, hogy a szülővel szerződést kötnek arról: a gyermek járhat iskolába, de nem kap végzettséget az adott évről. Ugyanígy örömmel vennék, ha év közben iskolájuk is átadhatna – személyre szólóan – tanulót (tudva: kihez, hová kerül).

Ha vannak képzések, tanfolyamok egy adott iskolában (pl. drog-prevenció), arra más iskolákból is meghívhatnának a szabad helyekre tanárokat. Iskolájukban is indult tanfolyam a nehezen nevelhetőséggel kapcsolatosan, a kötelező tanári továbbképzések keretei között, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral együttműködésben. Érdeklődő iskoláknak ajánlja a „Kézművesség a NAT-ban” címmel akkreditált 60 órás képzésüket.

Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Szakközépiskola

XIII. Hegedűs Gyula utca 97/C Tel: 239-4788

XIII. Országbíró utca 46. Tel: 349- 9198

Igazgató: dr. Bokori István

E- mail cím: Jeriko@netposta.net

Web oldal: http://www.netposta.net

Önarckép

A szalézi és a premontrei rend által támogatott keresztény és szociális szellemiségű, alapítványi gimnázium, a Jerikó Tanulmányi Intézet (JTI) része. Az iskola életében fontos szerepet kapnak a tradicionális nemzeti és egyházi ünnepek. Az igazgató némely tekintetben „kicsit konzervatívnak” nevezi iskolájukat (pl. kötelező köpenyviselés, magatartási elvárások). Kiemelt hangsúlyt fordítanak a szülőkkel alakuló együttműködésre, a szülők bevonására az iskolai életbe (együttes ünnepek, szülők bálja, stb.). A gimnázium működése szorosan kapcsolódik a Jerikó Humán Egylet és a Jerikó Humán Alapítvány (közhasznú) tevékenységéhez, ugyanígy a Szent László Kultúrotthon egyleti tevékenységéhez. A gimnáziumot és a kultúrotthont összefogó JTI kulturális, szabadidős és ökumenikus vallási programokat szervez a gimnáziumi növendékei, a szülők és az egyleti tagok számára. A tanórai kínálatot szakköri tevékenységek, a hitéletet, a nemzeti kultúra ápolását és őrzését segítő speciális tantárgyak, valamint fakultációk gazdagítják. A hitélet és a hagyományápolás szorosan összeforrt az iskolai életben az egyleti élettel, mely a diákok közéleti nevelését és szocializációját, s a jobb tanár-diák kapcsolatot is segíti. Az iskolai élet részét képezik a különböző munkatevékenységek, mivel fontosnak tartják a munkára nevelést (ügyeleti rendszer, hitélettel kapcsolatos teendők – kápolna rendben tartása, csinosítása, hitéleti szolgálatok -, az iskola kifestése, udvar rendben tartása, stb.).

A gimnáziumban gyengén látó és vak tanulók integrált nevelése is folyik. A látássérülteket sajátos taneszközökkel segítik. A látássérültek életmód programjait a JTI szociális tagozata segíti. (Batthyány Strattmann László Keresztényszociális tagozat).

Nincsenek párhuzamos osztályaik, alapelvük a családias kisiskola. 4 és 6 osztályos gimnáziumként működnek, lehetőség van érettségi utáni szakmai képzésre is (pedagógiai asszisztens, oktatásszervező). A hozzájuk jelentkező tanulóktól elvárás a jó tanulmányi átlag. Az iskola humán elkötelezettsége szociális szellemiségében (gyengébbek, rászorulók segítése) és tantárgyi jellegében is megmutatkozik, elsősorban humán pályákra készít fel.

A nevelésbe a szalézi rend és az egyház tagjait, az egyleti tagokat, a szülőket, az idősebb diákokat is bevonják (tutoriális rendszer). Nevelési sikernek tartják, hogy egykori diákjaik rendszeresen visszajárnak. A szülők és a diákok számára heti rendszerességgel működik jogi tanácsadás (jogász tartja). A szülők szociális és gyámügyi kérdésekben keresik meg leggyakrabban a jogászt. Tanulóiknak iskolaorvosi ellátást is biztosítanak.

Az iskolai szociális segítés része a rászoruló néhány tanuló vendégotthoni elhelyezése az iskola vendégházában, illetve néhány pályakezdő volt diákjuk bentlakásának költségtérítéses biztosítása (elsősorban gyermekotthonból kikerülteknek). Végzett diákjaik elhelyezkedését az egyesület is segíti. Az iskolában érettségire felkészítő tanfolyam is működik. Az itt tanulók idejük függvényében bejárhatnak a nappali képzésekre is.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Látássérült tanulók integrált nevelését, valamint szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelését-gondozását vállalják („intézetis” gyerekek, csonka család, válás, nevelési problémák).

Milyet típusú nehézségek nem?

Elvileg nem vesznek fel (át) bukott diákot, ettől esetenként gyakorlatuk eltér.

Hány százalék?

Az iskola tanulóinak 15%-a látássérült, szociálisan hátrányos helyzetű és/ vagy beilleszkedési, magatartási, pszichés zavarral küzd a tanulók 30 %-a.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjuk alapelve, hogy tanári meg nem értés, szeretetlenség, durvaság miatt gyerek ne hagyja el az iskolát. Az igazgató véleménye szerint a pedagógiai program szinkronban van az iskolai gyakorlattal.

Mit látnak jó együttműködésnek?

• Saját rendezvényeikre meghívnák a hálózathoz csatlakozó iskolák érdeklődő kollégáit.

• Szívesen vennének részt közös kulturális- és sport rendezvényeken.

• Igényelnék a rendszeres információcserét.

• A 13. évfolyamon közös képzést ajánl (el tudna képzelni) az oktatásszervező szakképesítés megszerzésére.

• Javasolják, hogy a hálózat iskoláinak képviselői találkozzanak kéthavonta. Igényelnék a közös találkozókat.

• Javasolja, adjanak közösen nevet a hálózat kialakulása után az IITSZ-nek.

• A Szent László Kultúrotthonban népfőiskolai keretben működő tanfolyami képzéseiken (klubvezetői, idegenvezetői) fogadnák más iskolák diákjait is.

Józsefvárosi Tanoda

1085 József krt. 50. III. 13.

Tel./fax: 333-0153

Igazgató: Szőke Judit

Önarckép

1997-ben kezdte meg működését a Józsefvárosi Tanoda, melyet a Józsefvárosi Tanoda Alapítvány működtet. Diákjait nem emeli ki saját oktatási intézményükből, hanem a délutáni időben (és esetenként hétvégeken) nyújt egyedi igényeik szerint speciális fejlesztő foglalkozásokat és programokat. Elsősorban a kerületben élő cigánygyermekek számára vállalkozik kultúra- és értékközvetítő, személyiségfejlesztő szerepre, esélyt adva a nagyobb társadalmi mobilitásnak. Két korosztályra figyelnek leginkább: a felső tagozatosokra, hogy sikeres beiskolázásukat segítsék, illetve a középiskolába járókra, hogy a nagyfokú lemorzsolódásukat megakadályozzák. Programjaikat a kerület iskoláiban hirdetik meg. Az általános iskolai tagozatra 6--8. Osztályos tanulókat vesznek fel, a középiskolai tagozatot elsősorban azoknak ajánlják, akik érettségit adó középiskolában tanulnak.

A cigány gyermekek sajátos tudásának érvényesülését adaptálták programjaikba. Két területen folyik munkájuk: a tanulássegítés területén és a szabadidős programokban.

A diákok tanév elején megválaszthatják tantárgyaikat, s azokat a tanárokat, akiktől szívesen tanulnának. Felkészítésük, segítésük egyéni órarendek alapján folyik. Haladásuk eredményességét folyamatosan értékelik, s ha szükséges módosítják a kiválasztott programot vagy segítési módot. A tanulássegítés kiscsoportos és egyéni fejlesztéssel vagy tanulószobai keretben történik. A kiscsoportos fejlesztés órarendi keretben zajlik. Az egyéni fejlesztés inkább a „házi tanítói” szerep. (Pedagógus megy a gyermekhez, vagy a gyermek a tanárhoz.) A tanulószobát vezető pedagógus mellett van un. ügyeletes tanár: matematika vagy magyar szakos. Munkaformájuk az említettek mellett a projekt programok.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A leszakadó rétegek (cigány etnikum), alacsony presztízsű családok gyermekeinek kívánnak esélyegyenlőséget nyújtani (felzárkóztatással, tehetséggondozással, képesség- és személyiségfejlesztéssel, kultúraközvetítéssel). Programjukkal a cigány gyerekek és fiatalok iskolai sikerességét és továbbtanulási esélyeik növekedését segítik, társadalmi mobilizációjuk lehetőségeit növelik.

Milyen típusú nehézségek kezelését nem vállalják?

Csak szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket vesznek fel, olyanokat, akiknek szülei a külön foglalkozásokat, az egyéni fejlesztést nem tudnák megfizetni. Veszélyeztetett gyermekeket, sérült gyermeket nem tudnak fogadni. Ezekre a feladatokra nincs képzett szakembere. A sikeres pályaválasztás, pályaorientáció kérdéseivel sem tudnak kellőképpen foglalkozni.

Hány százalékban jelennek meg a fenti problémák?

Az iskolájukba járó teljes népesség ide sorolható, hiszen speciálisan hátrányaik alapján választódnak ki.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Programjaik érdeklődés szerinti választáson alapuló tanulássegítést és szabadidős tevékenységeket biztosítanak az Önarcképben megfogalmazott célok mentén (kiscsoportos és egyéni formában). A Józsefvárosi Tanoda működésében a szociális gondozás és gyermekvédelmi típusú tevékenységek is jelen vannak (a Klub működésében, a tutor rendszerben, a házitanítóságban, a projektekben), bár ezek nem jelenítődnek meg markánsan programjukban.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Elsősorban a folyamatos kapcsolattartást és információcserét várja az ITSZ aktív kezdeményezésével. Amennyiben az ITSZ folyamatosan fenntartja velük a kapcsolatot igényelni fogja segítségüket, főképpen a 9. osztályosok problémáinak megoldásában, akik leggyakrabban esnek ki az oktatási rendszerből, e – szerinte - zsákutcás képzési módból. Konkrét esetekben már most is segítségre szorulnának (tanácsadás, pályaorientáció).

Kolumbusz Kristóf Humángimnázium és Oktatási Központ

2091 Etyek – Botpuszta

Igazgató: Kopcsik István

Tel.: ( 22) 223-030 (22) 223- 651

Mobil: 06/ 60/ 348 931

Önarckép

A Gimnázium 1992-ben kezdte meg működését Budaörsön. Szabad, független személyiségeket, egyéniségeket kívánnak nevelni, akiket az új iránti megismerési vágy, az állhatatosság, a türelem jellemez, akik rendelkeznek az ezredfordulónak megfelelő természettudományos és társadalomtudományos műveltségképpel, mely alkalmassá teszi őket saját viszonyaik aktív formálására. Kiemelt értékeik, nevelési céljaik: a nemzeti hagyományokat ismerő, európai szellemiségű, toleráns, a másság elfogadására képes fiatalok nevelése, akik képesek lesznek a népek közti megértést segíteni és fenntartani, kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatok kialakításával, ápolásával. Diákjaikkal tanulmányaik során a valóságban, az adott helyszíneken is megismertetik az egymás mellett élő eltérő kultúrákat (hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatok). E speciális képzést sajátos tárgyak ill. tantárgyblokkok segítik a tanulmányok során (pl. A Világ népei, Helyünk az Univerzumban, Világproblémák, Közélettan, stb.). Képzési rendszerük az eltelt évek során – hasonlóan a többi magániskolához, alkalmazkodva, a piaci és a megrendelői igényeihez és a lehetőségekhez – folyamatosan formálódott, kiegészült, kínálatuk bővült. A kezdetekkor 4 osztályos utazógimnáziumi képzés mellett mára szakközépiskolai, ill. érettségire épülő szakosító képzés is folyik. A helybeli igényekre alapozva működik a Humán 2000 elnevezésű országos beiskolázású speciális szakiskolájuk, ahol enyhén értelmi fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, pályaorientációs képzése folyik térítésmentesen. Az „Esély határok nélkül” program keretében határon túli magyar nemzetiségű (erdélyi) szociálisan hátrányos helyzetű középiskolás korú fiatalok térítésmentes továbbtanulását biztosítják. A gimnáziumhoz tartozik még egy saját fenntartású kollégium is.

1995-ben megvásároltak egy volt szovjet laktanyát a hozzá tartozó 11 hektáros ingatlanon, s az iskola így 1997-től Etyek-Botpusztán működik. Terveik szerint Oktatási Központtá (sport, szabadidő, kulturális centrummá) épülne ki, amely a település hagyományaira is alapozna, szoros együttműködésben a népi hagyományok helybeli művelőivel, helyi vállalkozásokkal, a település lakóival.

További jellemzője az iskolának, hogy a jobb finanszírozhatóságot (ami a diákok számára nagyobb létszámban jelent tandíjmentességet, tandíjkedvezményt) oktatási, kulturális szolgáltatásaikkal és vállalkozásaikkal – az un. több lábon állással - is segítik (módszertani eszközök gyártása, pedagógus életmód magazin kiadása, oktatási segédanyagok kiadása, stb.).

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Célkitűzéseik közt szerepet kapott a tehetséges, de rossz szociális helyzetű gyermekek tanulási esélyegyenlőségének segítése, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók szakiskolai képzése, illetve a határon túli magyar anyanyelvű fiatalok értelmiségivé válásának segítése ingyenes középiskolai oktatásukkal, kollégiumi ellátásukkal.

A speciális szakiskola keretében vállalták a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítését.

Milye típusú nehézségek kezelését nem vállalják?

Nincs erre vonatkozóan speciális megkötésük, hogy milyen típusú hátrányos helyzettel, vagy nehézséggel nem foglalkozna az iskola. Sajátos profiljuk eléggé meghatározza az ide iratkozó diákokat nagyobb hányadát (gazdasági, tudományos diplomáciai pályára készülőknek ajánlják elsősorban iskolájukat).

Hány százalékban jelennek meg a jelzett hátrányok?

A „szociális alapokon álló tehetséggondozás” diákjaik mintegy 40 %-át érinti, akik térítésmentesen tanulhatnak.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjuk nemcsak a jelenlegi ellátást és kínálatot, de a további fejlesztésekkel tervezett kínálatot is megjeleníti.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Épületeik rendkívül jó természeti-környezeti adottságokkal rendelkező dombos, ligetes parkban emelkednek, bár teljes felújítást, átépítést igényelnek. (Ez részben megtörtént, ill. folyamatban van.). Kézműves műhelyeik (fazekas, ötvös) kialakítása folyamatban van, más intézmények, iskolák tanulói, tanárai számára is nyitott lehetne. A környezet jó lehetőségeket kínál táborozásra, ezt is szívesen figyelmébe ajánlják az IITSZ keretében együttműködni kívánó iskoláknak.

Pedagógus továbbképzés keretében ajánlja „A helyszíni élményszerű tanítás módszertana és gyakorlata” címmel akkreditált továbbképzésüket. (Helyszín: Hollókő, mint a védett UNESCO világörökség része, a falumúzeum vezetőjével, Liszkay Zsuzsannával együttműködésben.)

Aggteleken van egy szép Erdei Iskolájuk, amit szintén szívesen ajánl az együttműködő iskoláknak.

Külvárosi Tankör Középiskola

1158 Drégelyvár u. 6.

Iskolavezető: Czikora Györgyi

Katulic László

Tel.: 417-1434

Önarckép

Az 1992-ben alapított Külvárosi Tankör Középiskola alapítványú működtetésű. A hagyományos iskolából kiesett (drop out) 16-24 év közötti fiatalokkal dolgoznak, akiknek nemcsak tanítását, de mentálhigiénés gondozását is végzik. Önmagukat „életforma-műhelyként” definiálják. A sajátosan felépülő iskolai tanévi és vizsgarendszer lehetővé teszi az egyéni tempójú (gyorsított és lassabb ütemű ) haladást. A féléveket vizsgák zárják. Az oktatás kis létszámú csoportokban folyik, szintén egyéni haladási ütem szerint. Kötelező és választható tárgyaik széleskörű praktikus (hétköznapi) tudást és általános műveltséget közvetítenek, pótolva mindazokat a hiányosságokat, amelyeket korábbi tanulmányaik során (családi, társadalmi helyzetük miatt) nem kaphattak meg. A diákoknak személyes, általuk választott segítőik vannak. A tanár - diák viszony partnerséget jelent. Tudatos elve a stábfejlesztésnek, hogy férfi-női páros vezetője legyen az intézménynek. A „megértő pedagógia„ mint megközelítésmód, a rendszeres stábülések, esetmegbeszélő csoportok, a szupervíziók, a nagycsoportos tanár-diák megbeszélések, mentor-rendszer, a szociális munka és a segítő szakmák eljárásainak, elemeinek alkalmazása, e szakmák képviselőinek mint külső segítőknek igénybevétele teszik egyénivé az iskolát. A rendszeres szülői-iskola kapcsolat is pedagógiai alapelvük. Szülő-csoportot is tartanak. Eredménynek tekintik a sikeres érettségit ugyanúgy, mint a fiatalok életvezetési problémáinak sikeres segítését, a továbbtanuláshoz juttatást vagy a munkába állítást, a mindennapokban való boldogulást. (Tipográfus és kiadványszerkesztő szakmában folytatnak szakképzést.)

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A társadalom, az iskolai élet perifériájára sodródott, hátrányos helyzetű, deviáns fiatalokat, akik még motiválhatóak a tanulásra, önnön helyzetük javításában történő aktív közreműködésre, az együttműködésre. Vállalják mozgás-, látás-, hallássérült fiatalok nevelését is, ugyanígy a diszlexiásokét is, sok a pszichésen sérült tanulójuk, akiknek gondozásában közreműködnek.

Milyet típusú problémák kezelését nem vállalják?

Értelmi fogyatékosokét, elmebetegségben szenvedőkét.

Hány százalék?

Az Önarcképben leírtak szerint az iskola minden tanulójára jellemzően hátrányos helyzetű, problémás, „kitaszított” fiatal. 20 %-ra becsülik a „pszichés” problémával küzdőket.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjukban egyenértékű a nevelés, a mentálhigiénés gondozás és segítés.

Mit tartana jó együttműködésnek?

A folyamatos információcserét, tapasztalatok cseréjét, szakemberek kölcsönös meghívását. Konkrét esetekben diákok kölcsönös átvételét.

A „küldött” tanulók nyomon követését tartanák fontosnak, s ennek módszertanát közösen kitalálni.

Kürt Alapítványi Gimnázium

XIV. Cházár András utca 3.

Igazgató: Herczeg Éva Tel.: 343-0715

Web oldal, ill. www.kag.iif.hu

http//www.kag.üf.hu

Önarckép

Az iskola az 1991/92-es tanévben indult négy osztályos gimnáziumként egy osztállyal. A tanulmányok ideje 3 szakaszra tagolódik: az előkészítő-, az alapozó- valamint a specializáció szakasza. Az előkészítő szakaszban (korábban: 0. évben) magas heti óraszámban sajátították el a tanulók az angol nyelvet. Az 1997/98-as tanévtől váltak hatosztályos gimnáziummá. Jelenleg előkészítés alatt áll az angol-magyar kéttannyelvűvé válás a 2000./2001. tanévtől.

Hangsúlyozottan családias jellegű iskola, ahol nagyon fontos a személyesség, az elérhetőség, a megszólíthatóság. Évfolyamonként egy-egy 15-20 fős osztályuk van. (Az iskola tanulóinak száma 128.) Hangsúlyozottan kiemelt céljuk az érettségire (sikeres továbbtanulásra) felkészítés. Eredményeik e tekintetben kiemelkedőek (nyelvvizsgák aránya, sikeres felvételik aránya). Nem csak az oktatás hatékonyságát, hanem a személyes kontaktusteremtés és a szemléletformálás lehetőségeit is növelik a kiscsoportos oktatási formákkal (matematika, idegen nyelvek). Gondot fordítanak az intenzív és eredményes tanuláshoz szükséges készségek megalapozására (pl. tanulásmódszertan). Fontosnak tartják az esztétikus, kulturált környezet, s azt, hogy korszerűen, jól felszerelt legyen az iskola (pl. számítógépek, tanítási-tanulási programok). Az idegennyelv-oktatás a kezdetektől hangsúlyos szerepet kapott (magas óraszámok, 6-8 óra, ill. 2. idegennyelv- oktatása). Tantárgyaikat integrált rendszerben oktatják: kultúrtörténet, természetismeret, művészetismeret. A humán tárgyakat magasabb óraszámban tanítják.

Az iskola néhány egyedi, speciális sajátossága: A kötelezőség helyett előnyben részesítik a széles kínálatot, választhatóságot (pl. testnevelésen belül sportágak választása). A tehetséggondozás néhány területét intenzív számítógépes bázis segíti (történelem, földrajz, fizika). Gazdag fakultációs kínálatuk van szinte minden közismereti tárgyhoz kapcsolódóan. Fontosnak tartják a művészeti nevelést: képzőművészeti szakkör, angol nyelvű drámaszínház (fakultációban, melyet angol anyanyelvű tanárnő vezet). Országos szintű rendezvényen (angol nyelvű középiskolai drámaszínházi találkozó) hazai és határon túli (erdélyi, felvidéki) csoportok közt rangos helyezést értek el. (III. hely), s ezt évek óta tartják is.

Tantárgyi rendszerük sajátossága: a kiscsoportos oktatás mellett nem osztálykeretben, hanem tudásszintek szerinti csoportokban haladhatnak a tanulók az idegen nyelvekből s számítástechnikából. A testnevelés is érdeklődési körönként szerveződik, nem osztályonként. Az angol drámaszínházi csoport iskolai szintű csoport. A fakultációk érdeklődés és szintek szerint nivellált csoportokból tevődnek össze.

Van néhány nagyon kiváló tanáruk. Így a történelemtanár Szabó Zoltán, magyarból a színházi világból ismert Sándor István, ugyanígy az összes nyelvtanár (angol, német, olasz nyelvek). Sági Andrea (olasz- francia szakos) tudna segíteni más iskoláknak pályázatok elindításában. Jómaguk a Szókratész programban olasz testvériskolájukkal közös CD-t csináltak, tapasztalataikat másokkal is megosztanák. Kiváló rendszergazdájuk van: Annár Gyula (mat.-fiz. Szakos) személyében

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Elsősorban olyan diákokkal foglalkoznak szívesen, akik érdeklődőek, együttműködők, motiváltak a tanulásra. Az egyszerűbb magatartási, tanulmányi problémákat, az osztályfőnöki gondoskodás keretében megoldható problémákat kezelni tudják. Az osztályfőnököktől elvárás, hogy rendszeresen kapcsolatot tartsanak a szülőkkel is.

Milyet problémákat nem tudnak kezelni?

A tanulási problémák, tanulási zavarok kezelését általában nem érzik gondnak. Akkor van gondjuk, ha halmozottan jelentkeznek a tanulási- és magtartási problémák. Erre nincsenek speciálisan felkészülve. A hatosztályossá válással, a fiatalabb korosztályokkal egyre több tanulási- és magatartási problémás gyermek került az iskolába (hiperaktív, diszlexiás, stb.). Nem tudják kezelni a speciális felkészültséget és szakértelmet igénylő gyermekvédelmi problémákat, magatartási, tanulási problémákat. Ezekről szívesen hallanának azoktól, akik ebben jártasabbak. Segítséget kérnének!

Az iskolában nincs ifjúságvédelmi felelős. Korábban volt pszichológusuk, mentor rendszer is működött jelenleg egyik sincs. Amiatt, hogy kicsi az iskola, s mindenki ismer mindenkit, utóbbinak (mentor rendszer) nem érzik hiányát.

Hány százalékban jellemzőek a problémák?

Egy-két - számukra kezelhetetlennek tűnő - esetet említett az igazgatónő. Véleménye szerint nincs komolyabban veszélyeztetet gyermekük sem.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Az iskola sajátosságait, sajátos kínálatát megjelenítik a pedagógiai programban

Mit látnak jó együttműködésnek?

Lehetségesnek gondolják tanulók átvételét. Nem fogadnak szívesen „nagyon kiégett” gyereket, akit semmi sem érdekel, aki a tudást nem értékeli., aki „játszmaként éli meg az iskolai létét, a tanulást” mondván: (a tanár számára nem társ, nem partner, ezért át kell vágni, ki kell bújni a kötelezettségekből, ki kell térni a lehetőségek elől is).

Mintát tudnának mutatni más iskoláknak abban, hogyan lehet kiscsoportos formában hatékonyan tanítani (pl. idegen nyelvek).

Előkészítőiket (magyar, matematika) az itt lévő gyerekek tartják, ide szívesen fogadnak más iskolák tanulóit is.

Felzárkóztató foglalkozásokat is vezetnek társaiknak a nagyobbak a kisebbeknek. (matematika, fizika, magyar, kémia). Ezt is nyitottá tudnák tenni.

Pályázati tapasztalatok megosztása, segítés (ld. fentebb).

Rendszergazdájuk esetleg másoknak is segítségére lehetne.

Novus Gimnázium és Szakiskola

1097 Vágóhíd utca 31-33.

Igazgató- fenntartó: Sajgál Judit

Tel.: 215-4013

Önarckép

A vállalkozói működtetésű gimnázium 1991-ben kezdte meg működését. „Altruista” iskolaként (segítő iskolaként), állami feladatokat ellátó magániskolaként definiálja önmagát. (Harmadik éve tandíjmentes az oktatásuk.) A családiasságot, a sikeres szocializációt fontosnak tartják. Programjukban kiemelten hangsúlyozott a művészetpedagógia, a kreatív tréning (művészeti, drámai program). A drámai program a jobb önismeretet, a hatékony és sikeres kommunikáció fejlesztését jelenti, a művészeti program művészettörténeti ismeretek mellett sajátos technikák elsajátítását is jelenti. Hangsúlyozott a kreativitás- és személyiségfejlesztés, ugyanekkor a sikeres érettségi.

A tanulók szocializációjában, problémáik kezelésében sikeresebbnek tartják iskolájukat, mint tanulmányi tekintetben. Gyakorta a problémakezelés, a gondozás mellett utógondozást is folytatnak. Fontosnak tartják az osztályt, mint közösséget. Minden osztálynak férfi - nő páros osztályfőnöke van.

Évfolyamonként egy-egy osztályuk van (max. 25 fővel). Már a belépésnél (felvételi beszélgetés, iskola-előkészítő táborozás) úgy „tesztelik” a tanulókat, hogy bizonyos tárgyakból differenciált csoportokat hozzanak létre (matematika, idegen nyelvek).

Sajátosan felépített tanítási periódusaikat az 1-2 hetes un. „kurzusok” követik, amikor a diákok szabad választásuk alapján vesznek részt elméleti és gyakorlati jellegű (művészeti vagy rekreációs) foglalkozásokon. A kötelező jellegű foglalkozásokat a tanulók egyéni érdeklődése alapján szerveződő fakultáció-kínálat egészíti ki.

Nemcsak osztályszintű, de egyéni program szerinti haladás is lehetséges. Diákjaiktól elvárják, hogy az egyéni és közösségi foglalkozások eredményeképpen legyenek együttműködésre képesek, szocializációs szintjük emelkedjék, beilleszthetőek (beilleszkedek) legyenek, leérettségizzenek. Tutor rendszer segíti kitűzött pedagógiai céljaik sikeres megvalósítását.

Jelenleg 4 és 6 osztályos gimnáziumi képzés folyik (ez utóbbit az 1997/98. tanévtől indították)., s lehetőség van az érettségi utáni szakképzésre számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmában. További specialitásuk: van filmtagozatos osztályuk, ahol a médiapedagógia, médiaértés hangsúlyos szerepet kap.

Vannak kiemelkedő tanáregyéniségei az iskolának (zene, drámajáték: Papp Gábor, zeneterápia: Monori András, médiaértés, film: Gyenese Györgyi, személyiségfejlesztő tréningek: testnevelés-földrajz szakos kollégájuk.).

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók „integrált képzésére” sajátos programjuk van. Olyan kisiklott tanulmányi helyzetű, (élethelyzetű), alulteljesítő gyerekekkel foglalkoznak, akiknél pedagógiai, pszichológiai eszközökkel remélhető fejlesztés. A devianciákkal kapcsolatosan fontosnak tartják a prevenciót. Eredményességüket a művészetpedagógiai program mellett kiterjedt segítői – intézményi kapcsolataik és belső szakemberek segítik (pszichopedagógus, orvos, terapeuta, szociológus). A művészetpedagógia, mint egyéni terápia és mint csoportterápia is működik.

Ha az iskola nem tud (nem kompetens) segíteni a gyermek problémájában, eljuttatják olyan külső szakértőköz, aki tud neki segíteni.

Milyet típusú problémákat nem vállalnak?

A „pszichiátriai eseteket” nem tartják kompetenciájukba tartozónak.

Hány százalékban vannak jelen a jelzett problémák??

Az iskolába járó fiatalok kétharmadát sorolják a problémások közé.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjuk - véleményük szerint - jól megjeleníti a működést, hangsúlyozza a teljesítményorientáltságot s a személyiségfejlesztés. Az igazgatónő az interjúban ugyanakkor azt fogalmazta meg, hogy működésükben a szocializációt és a problémakezelést sikeresebbnek tartják a tanulmányi részeknél.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Fakultációikra más iskolákból be tudnának fogadni gyerekeket. Művészetterápiás foglalkozásaikat, heti rendszerességű klubjaikat ajánlják (játékklub, kreatív klub). Nyitottá tennék azokat a rendezvényeiket, amikor „híres embereket” (színészt, költőt) hív meg az iskola. Olyan feladatokban is szívesen együttműködne az ITSZ-szel, illetve a hálózathoz csatlakozó iskolákkal, amelyeket egyedül, anyagiak híján egy iskola (iskolája) nem tud megoldani. Szükség lenne kollégiumi ellátásra vagy akár közös kulturális centrumra. (Ez utóbbi létrehozását tervezik a Belvárosi Tanodával együttműködésben) Problémának látják, hogy a Novus-típusú kis, családias magániskolák mindig is elszigeteltek maradnak, nem tudják kellően kiaknázni a nyilvánosságot. Azt tapasztalják, hogy az iskolák között szakmai féltékenységek vannak. Nagyobb nyilvánosságot szeretne az IITSZ-en keresztül is a segítő (altruista ) iskoláknak akiket a piacosított iskolák létükben fenyegetnek. Ugyanígy nagyobb állami támogatás elérését szeretné nemcsak a jelenleg kiemelt és támogatott 6 iskolának. Elképzelhetőnek tartaná a minőségbiztosítás közös megoldását. Együttműködne másokkal sportlétesítmények közös igénybe vételén. Közös szakmai táborokat ajánl (rajz, műértés, műelemzés témában) Ábrahámhegyen, a gimnázium ábrahámhegyi tagozatán (tanároknak, diákoknak) tavasszal és nyáron. (10-12 fős csoportokban). A tagozat vezetői: Göbölyös Gyula és Laczkovits Aliz művész házaspár. Az itteni alapfokú művészetoktatási programjuk egyúttal szocializációs programként is működik. Ajánlja természetjáró táborukat, Nyikos Katalin tanárnő vezetésével.

Kontakt személy: Mátrai Mariann (Pancsi)

Óbudai Zsigmond Líceum

1032 Bp. Vályog utca 10.

Tel./fax.: 250- 4343 Tel.: 250- 1733/ 49, 18

Igazgató: Gáti Imre

Ig. h.: Galambos Katalin és Török Katalin

Önarckép

Az iskola alapítványi fenntartású, fenntartója a „Tiéd a jövő” alapítvány. Önmagát igen dinamikusan fejlődő iskolaként határozza meg, ahol szerteágazó, sokféle, sokirányú képzés folyik. A 8. osztályt elvégzett tanulók számára a gimnáziumi képzés lehetőségét kínálják. Tantervükben sajátos képzési területek is megjelennek, így a kommunikáció, az önismeret, a tanulástechnika és a pályaorientáció, a pszichológiai tanácsadás. Mindez emelt óraszámú idegennyelv oktatással párosul.

A nyelvtanulás nem osztálykeretben, hanem tudásszintek szerinti csoportban történik. Diákjaiknak lehetősége van a számítógép-kezelői tanfolyam elvégzésére is. Az érettségizettek 2 éves nappali tagozatos képzés során nyolcféle OKJ-s szakma közül választhatnak. Iskolai önportréjuk meghatározásakor az iskola erősségének azt tartották, hogy igen kiváló tanáraik vannak, akik elismert tekintélyei szakmájuknak. Több művésztanáruk is van (író, festő).

Iskolájuk sajátosságaként jelölték meg a „vendégtanulói státusz” lehetőségét (8.–os, 10.-es tanulók, amennyiben érdeklődést mutatnak az iskola iránt bejárhatnak, beülhetnek egy hétig az órákra, hogy utána eldönthessék: ezt az iskolát kívánják-e választani.). Sajátosan jellemzőnek tartják az iskolában folyó művészeti nevelést-képzést, mint tanórán kívüli tevékenységet is (festő szakkör).

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Valamelyest képesek kezelni a tanulási nehézségeket (pszichológus). A pszichológiai tanácsadás órarendi keretbe illeszkedik, egyénileg jönnek a gyerekek a pszichológushoz.

Milyet nem?

Nem tudnak terápiát vállalni. Ugyanígy nem tudják kellően kezelni a drogfogyasztókkal összefüggő problémákat. Amennyiben halmozottan jelentkezik magatartási-, viselkedési zavar, nem tudják kezelni. Nem tudnak mit kezdeni az alapkészségek hiányával sem.

Hány százalék?

A „problémás esetek” nincsenek jellemzően magas arányban vagy százalékban jelen az iskolában, mivel a felvételinél igyekeznek úgy „szűrni” a jelentkezőket, hogy megfeleljenek beiskolázási elvárásaiknak (alapkészségeket tartják fontosnak).

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Véleményük szerint a pedagógiai programban hitelesen megjelenítik az iskola sajátos kínálatát.

Mit látnak jó együttműködésnek?

A tanári módszertani képzéseket (továbbképzéseket) el tudnák képzelni együttműködésben az ITSZ-hez csatlakozó iskolákkal. Szívesen részt vesznek szakmai rendezvényeken. Az

érdeklődést és a kapcsolatfelvételt örömmel vették., várják a folytatást.

Passuth László Gimnázium

1201 Bp. Ady Endre u. 98.

Tel.: 284- 1660

Ig.: Dr. Bankós László

ig.h.: Futaki József

Önarckép

Az iskolai önarckép meghatározásánál sajátosan bontakozott ki az igazgatóval és helyettesével folytatott interjú során, hogy iskolájukat folyamatosan összevetik a Zöld Kakas Líceummal, mely hasonló adottságú, hasonlóan problémás tanulókkal foglalkozik.

Az iskola sajátosságaként emelték ki az integrált nevelést. Az iskola specialitása, hogy – immár 5. éve – fogad tartósan beteg tanulókat, segíti őket eljutni a sikeres érettségig. Nagy számban vannak szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek az iskolában, nagyon gyenge képességekkel. A nappali tagozatos, integrált, délelőtti képzés után délután a szakmunkás fiatalok szakközépiskolai képzése folyik, este a levelezők képzése. Az iskolába sokan járnak be az agglomerációból, illetve a sajátos ellátás és szolgáltatások miatt más kerületekből. Jelenleg legsúlyosabb gondjuk, hogy az önkormányzat megszünteti a gimnáziumot, a feladatellátást átveszi a főváros.

A Zöld Kakastól való eltérés több területen fogalmazódott meg markánsan a Passuthban: a finanszírozás, a támogatottság és a jó PR tekintetében. Úgy gondolják, náluk jóval magasabb színvonalú oktatás folyik, mint amelyet módjuk volt megtapasztalni a Zöld Kakasban. Az ott tapasztalt „lazaságok” (pl. hogy a diák nem megy be, vagy jókora késéssel megy be az órára) náluk súlyos fegyelmezetlenségnek minősülnének, nem jellemzőek. Eltérőnek látják a tanítási módot is. Itt szélesebb körű ismereteket kap a diák, tapasztalataik szerint a Z. K.-ban a tételekre történő megtanítás (betanítás) folyik. Itt nincsenek drogproblémák – állítják - , míg ott sok drogos gyereket láttak. Úgy tapasztalják, az önkormányzati iskolák esetenként hátrányosabb helyzetben vannak, mint a hasonló típusú magániskolák.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

A halmozottan hátrányos helyzetű, a tartósan beteg vagy sérült gyermekek tanítását- nevelését vállalják (mozgássérült, gyengén látó, látássérült, cukorbeteg, epilepsziás, asztmás, hemofíliás, bulémiás, gyenge idegrendszerű, stb.), illetve a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyermekeket.

Milyet nem?

Nincs speciálisan arra vonatkozó kikötésük, hogy valakit nem vennének fel az iskolába.

Hány százalék?

Az iskola tanulóinak mintegy negyven százalékát adják a tartósan beteg vagy sérült gyermekek.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Ilyennek hirdetik magukat, szerintük egyedülálló ez a típusú intézmény Budapesten és az agglomerációban is.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Az interjú során inkább az eltérések, mint a hasonlóságok fogalmazódtak meg bennük. Szeretnének az ITSZ-ről is, az iskoláról is több információt. A Zöld Kakas tanárait módszertani tapasztalatcserén , óralátogatásokon szívesen látnák iskolájukban. Érdekelné őket, vannak-e az iskolának külföldi kapcsolatai, terveznek-e ilyet? Az igazgatóhelyettes, mint francia szakos gyakorta tolmácsol francia csoportoknak. El tudná képzelni, hogy amennyiben vannak francia kapcsolatai a Zöld Kakasnak (vagy igénye erre), ezt a tudását hasznosíthatnák. Érdekli őket, vannak-e kreatív foglalkozások az iskolában, ezeket szívesen megismernék.

Problémás gyerekeket nem küldenének az ITSZ-be, mert ezeket igyekeznek megoldani itt, az adott helyszínen.

Öveges József Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium

1118 Beregszász utca 10.

Igazgató: Dr. Köpf Lászlóné

Ig. h.: Dr. Pál Tamásné

Tel.: 246-1579

Önarckép

Az iskolában, a különböző tagozatokon mintegy 1200 diák tanul. Négy nagyobb tagozat van: a gimnáziumi, a középfokú szakképzési tagozat (hagyományos szakközépiskolai képzésben illetve a világbanki modell szerinti szakközépiskolai képzési formában három szakmacsoportban), a szakmunkásképzési tagozat (villamos-, mechanikus- és elektronikus szakmai képzésekkel), valamint a szakmunkások szakközépiskolája (esti ill. nappali intenzív tagozaton).

Egyedi sajátosságuk a diszlexiás tanulók fogadása, sikeres középiskolai pályájuk segítése.

Nagy hangsúlyt fordítanak az iskolai hagyományteremtésre, azoknak a hagyományoknak a kialakítására, amelyek az iskola sajátos arculatát adják ( pl. gólyatábor, Öveges-napok, iskolai évkönyv, egészségmegőrző- és sportnap, drogmegelőző program az I. évfolyamosoknak, „karácsonyi ajándékkosár”, szalagavató, farsang, télbúcsúztató, tavaszköszöntő, Öveges kupa, stb.). Ugyanígy fontosnak tartják, hogy az iskolai élet keretet és lehetőséget adjon a személyiség szabad kibontakoztatására (szakkörök, kézműves körök, iskolarádió, klubestek, stb.) a diákok öntevékenységére, a diákközélet és diákjogok megélésére. Fontosnak tartják a nevelőtestület folyamatos szakmai megújulását, képzését, önképzését.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Tanulási problémákkal küzdő és diszlexiás tanulókkal való foglalkozást vállalják. Az Öveges József Középiskola ma az egyetlen olyan középiskola, ahol programszerűen foglalkoznak a diszlexiásokkal, szakképzésükkel, sikeres érettségiig juttatásukkal. A diszlexiát nem fogyatékosságként, hanem részképesség-zavarként definiálják. E munkát az 1994/95-ös tanévtől folytatják. Külön diszlexiás osztályok vannak, jelenleg 14 mintegy 280 tanulóval. A gyermekek szakszerű ellátásához rendelkeznek megfelelő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, spec. tanfolyamot végzett tanárok), így széleskörű mentális ellátást tudnak biztosítani. Pedagógiai programjuk is ehhez igazodik, ezt segíti.

Milyet problémák kezelését nem vállalják?

Csak azokat a tanulókat nem fogadja az iskola, akiket az iskolaválasztás előtti orvosi alkalmassági vizsgán az adott szakmától eltanácsoltak.

Hány százalékban jellemző a vállalt probléma?

Az iskola tanulóinak egynegyedét (25% ) sorolják ide.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Pedagógiai programjukban hangsúlyozottan szerepel a fentebb jelzett tanulási nehézségek és diszlexia kezelése. Fontosnak tartják hogy folyamatos és jó kommunikációt tartsanak fenn az iskolahasználókkal és megrendelőkkel (szülők, diákok), működtessék a nyilvánosság fórumait (iskolaszék, diáktanács), legyenek alkotó munkaközösségek (pl. minőségi körök), nyitottak legyenek az újdonságokra, a világra (világbanki modell, külföldi szakmai utak, továbbképzések), ösztönözzék a magas szintű szakmai munkát (gyakorlóiskolai feladatkör, iskolatársulás, országos szintű szakmai konferenciák).

Mit látnak jó együttműködésnek?

A kapcsolatkeresést az ITSZ részéről nyitottan, örömmel, érdeklődéssel fogadták. Készek a partneri viszony kialakítására. Elsősorban információcserében gondolkodnak. Érdekelné őket az ITSZ számítógépes adatbázisa, háttere. (Van Internetes honlapjuk. Rendszergazda: Ravasz Balázs.) Esetleg küldenének tanulókat a Zöld Kakasba, ha ők már nem tudják felvenni, s ott is van (tudomásuk szerint) ellátási lehetőség diszlexiás gyerekeknek.

Qualitas Gimnázium

1237 Bp. Nyír utca 22.

Tel.: 284-8488, fax:284-9486

Igazgató: Ott Ferenc

Fenntartó: Qualitas Gimnáziumi Alapítvány

Önarckép

Hagyományos négyosztályos gimnáziumként határozzák meg önmagukat, néhány sajátossággal, specialitással. Ilyennek tartják a kötelező két idegen nyelv oktatását és az intenzív számítástechnikai – informatikai képzést. Ez utóbbiakban az érdeklődéstől és a szakirány-választástól függően szerezhetnek szakmai képesítést a tanulók (számítógép-kezelő, szoftverüzemeltető, középfokú programozó). Az iskola lehetőséget biztosít az érettségi utáni szakmai továbbtanulásra

Fontosnak tartják, hogy lehetőséget és teret adjanak a diákok öntevékenységi formáinak (iskolaújság, ügyeleti rendszer), és tanórán kívüli tevékenységeinek (színjátszás, önképzőkörök), támogatják a diákcseréket is. Az egész iskolai programban kiemelten hangsúlyos szerepet kap a tanulás, s az az elvárás, hogy akarjanak tanulni az ide járó diákok.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Elsősorban tanulási nehézségekét. Ez alatt azt értik, amit meghirdetett programjukban is hangoztatnak, hogy tehát foglalkoznak azokkal a tanulókkal is, akik az alapvető készségek hiányával küszködnek. Bizonyos fokig ezt a preventív szerepet is betölti az előkészítő, amelyet az ide készülő nyolcadik osztályosoknak hirdetnek meg. Tanulmányi alapon, illetve szociális alapon biztosított kedvezménnyel támogatják azokat a tanulókat, akik nem tudnák megfizetni az idegen nyelvi és az informatikai képzés (mint plusz szolgáltatások) díját.

Milyet problémákkal nem foglalkoznak?

Az igazgatóval készített interjú során többször is elhangzott, hogy ebben az iskolában nincsenek deviáns magatartású gyerekek, mert ezt nem tolerálja az iskola. Itt magasak a követelmények, elvárják, hogy a diákok akarjanak tanulni. A gyenge, rossz teljesítmény mögött legtöbbször az áll – véli -, hogy nem akar tanulni a diák. Aki „nem ide való, az kikerül innen”. Náluk nem jelentkezett problémaként a drog sem. Az igazgató véleménye szerint azért nincs szükségük pszichológusra, mert tapasztalata szerint nem javít a helyzeten, nem oldja meg a problémákat, hanem visszahárítja az iskolára vagy a szülőre. Hasonló véleménye van az iskolai szociális munkával kapcsolatosan is, ezeket a segítő szakmákat nem értékeli különösebben, s nem is igényli, nem is hiányolja az iskolából.

Hány százalékban van jelen a vállalt probléma?

Az interjú során erre vonatkozóan nem hangzott el adat.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

A pedagógiai program szól mindazokról a sajátosságokról, amelyek jellemzik az iskolát.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Az intézmény igazgatója nem zárta ki a későbbiekben körvonalazódó együttműködés lehetőségét az ITSZ-szel, vagy a csatlakozó partner-iskolákkal, bár a beszélgetésből nem tűnt ki hogy ennek szükségét érezné. Egyenlőre várakozó álláspontra helyezkedett. Azt várja, hogy az ITSZ legyen az aktív, a kezdeményező fél, míg körvonalazódik a hálózat, s az IITSZ. Több információt kér, ezeket folyamatosan fogadná.

Vajda János Újreál Gimnázium

1098 Toronyház utca 21.

Tel.: 280-6240, 280-6603

Igazgató:

Dr. Szabó Mária

Önarckép

A 6 évfolyamos Vajda János Újreál Gimnázium elsősorban az átlagos képességű diákok számára szerveződött, s teszi lehetővé, hogy megszerezhessék azt a tudást, amire egyénileg képesek, eljussanak a sikeres érettségiig. A hatosztályos gimnáziumi rendszert 1991-től felmenő rendszerben folyamatosan építették ki, az 1997/98-as tanévtől váltak igazi 6 évfolyamos gimnáziummá. (A 7-10. osztály jelenti az alsó középfokú szakaszt, a felső középfokú szakaszt a 11.-12. osztály.) Diákjaiknak olyan konvertálható, reális tudást kívánnak nyújtani, mellyel eligazodnak az életben. Nevelési alapelvük a tisztelet alapján megvalósuló követelés. Fontosnak tartják a tanulók reális önismeretének kialakítását, a folyamatos önművelés, tanulás igényének kialakítását, a jó kifejező- és kommunikációs képesség kialakítását, a közösségek öntevékenységét, az együttműködést, másokhoz való alkalmazkodást, egymás megértését, a nyitottságot. A sikeres középiskolai tanulmányokat tanulásmódszertani bevezetővel alapozzák meg. Fontos szerepet kap az iskolai nevelési programban a művészetek által történő nevelés (drámapedagógia), de a szakmai orientáció és előképzés is. Diákszínjátszó csoportjuk országos és határon túli sikereket is elért. A pedagógiai programba épült az évi rendszerességű erdei iskola, projektrendszerével. A differenciált egyéni képzés és foglalkozás a tanórán túl nagyobb részt a szakkörökön, önképzőkörökön, tanfolyamokon valósul meg amikor, egyéni érdeklődésük alapján választanak képzési területet a diákok. A felkészítés 3 irányban történik: felsőfokú tanulmányokra, a művészeti képzés illetve a szakképzés irányába. (A differenciált képzést segítik a tantárgyi csoportbontások is.) Munkavállalást segítő foglalkozásaik: virágkötészet, számítástechnika, utazás- turizmus, nyelvvizsga előkészítő, gépjárművezetés, színjátszás.

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Az átlagos képességű, esetenként nehezebben haladó, de tanulni akaró gyermekekét, olyanokat, akik szeretnék jól érezni magukat az iskolában.

Milyet nem?

Többszörösen veszélyeztetett, kirívóan deviáns gyermekekét.

Hány százalékban van jelen a jelzett probléma?

Erre vonatkozóan nem hangzott el adat.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Fontosnak tartják a nyitottságot, a folyamatos kommunikációt a szülőkkel, közvetlen környezetükkel, pedagógiai programjuk, nevelési céljaik folyamatos megjelenítését.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Szakemberek, szakértők bevonását iskolai munkájukba, problémáik megoldásának segítésébe. Így: az ITSZ (Zöld Kakas) pszichológusainak meghívását az iskolán belüli esetmegbeszélő csoport vezetéséhez, mint konkrét problémakezelést. A gyermekvédelmi problémák feltárásához és kezeléséhez szükséges nevelőtestületi szakmaiság növeléséhez igénybe vennék pedagógiai szakértő segítségét (belső problémák feltárása, a gyermekvédelmi munka hatékonyságának javítása). Speciális ismeretanyagú foglalkozások megtartásához szintén elképzelhetőnek tartják a külső szakértelem igénybevételét (orientálódás a munkaerőpiac felé). Szükségesnek érzik a folyamatos információcserét.

Zöld Kakas Líceum

1091 Hurok utca 11.

Igazgató: Kerényi Mária

Tel.: 280-8114, 281-2550

06/20/956- 9099

E –mail: mhliceum@elender.hu

Önarckép

A Zöld Kakas Líceum alapítványi szakközépiskola, 1997-ben kezdte meg működését, fenntartója az MH Líceum Alapítvány. Az iskola olyan fiatalokkal foglalkozik, akik korábbi iskolájukból magatartási és/vagy tanulási problémáik miatt „kihullottak”, így az a veszély fenyegeti őket, hogy alacsony iskolázottságuk miatt egyre kisebb eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacon. Az iskola azt a célt tűzte maga elé, hogy ezeket az alacsony önértékelésű, nagyrészt hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokat sikerekhez, érettségihez, szakmához juttassa. Filozófiájuk, hogy az iskola elfogadó- befogadó közösség legyen. Meggyőződésük, hogy az ide járó diákok nemcsak tanításra, nevelésre, de mentális gondozásra is szorulnak, melyet a problématípusoktól függően részben az iskola végez. Az első két tanévben ez a szolgáltatás beépült az iskolai pedagógiai programba, annak több eleme is e célok megvalósulását segítette. Így a hagyományos tárgyak mellett sajátos blokkot alkotnak az úgynevezett mentális tárgyak (ide sorolódik a tanulásmódszertan, s kötelezően választható tárgyakként az önismeret, a drámapedagógiai, vagy az emberismeret). Hasonló „mentális” funkciója van az osztályfőnökök mellett a tanulók által választott mentorok személyének, akik a diákokat nemcsak tanulmányi vagy iskolai, de személyes problémáik megoldásában is segítik. A diákok év elején kézhez kapják a tantárgyi követelményrendszert, megismerik a haladási terveket, a számonkérések és a vizsgák rendjét. A diákokkal belépésükkor szerződést köt az iskola a nekik nyújtott szolgáltatásokról, illetve a kölcsönös megállapodáson alapuló elvárásokról. A szerződések egyéni megoldásokat is lehetővé tesznek. A „szerződésszegés” kijavítására a kisszerződések adnak lehetőséget (de csak három alkalommal). Nemcsak a személyes törődés, de a sajátos, helyi hagyományok is segítik, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában, kialakuljon iskolai identitástudatuk. Évfolyamonként csak egy–egy osztályuk van. A nevelőtestület folyamatos szakmai önképzéssel ill. továbbtanulással szerzi meg, tartja karban és fejleszti pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteit, hogy szakszerűen segíthesse a fenti problémák mellett a tanulási- vagy részképességzavarral ide került diákokat. (esetmegbeszélő csoport, szupervízió, mentoros megbeszélések, tréningek, stb.). Az iskola belső mentális szolgáltatásaiból nőtt ki és önállósult 1999 őszétől az Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat (ITSZ). Kiépülése, belső differenciálódása, szakosodása folyamatban van (mentális szakszolgálat = problémafeltárás és tanácsadás, mentális tréningek, pályaorientáció és karriertervezés, információs szolgálat és elemző csoport, hálózatépítés, munkatapasztalat -szerzés segítése, stb.)

Milyen típusú nehézségek kezelését vállalják?

Mint az az iskola filozófiájában is megfogalmazódott: a viselkedési és magatartási zavarok, a tanulmányi problémák, a részképesség zavarok jelentik a legfőbb problémákat. Mindez gyakorta társul szociális problémákkal, hátrányos helyzettel, veszélyeztetettséggel.

Milyet nem?

Testi, érzékszervi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását nem tudják vállalni, ugyanígy az aktív drogosokét sem. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy nincs „szert” használó tanuló az iskolában, nagyon is eleven ez a gond, de mindent megtesznek, hogy kimozdítsák a fiatalt ebből az állapotából (kezeléshez juttatják, igénybe vesznek más szakértelmeket, segítőket).

Hány százalék?

Az iskolába járó minden tanuló érintett a felsorolt problémák valamelyikében, hisz speciálisan ezek segítésére szerveződött az iskola.

Mit hoznak nyilvánosságra a pedagógiai programban?

Szinte mindent megjelenítenek a fent elmondottakból a pedagógiai programban. Esetenként nincs kellően kibontva pedagógiai tartalmaiban hogyan jelenik meg, mit jelent az elfogadó – befogadó közösség.

Mit látnak jó együttműködésnek?

Mivel az iskolába nem lehet 8. osztály után jelentkezni, hanem megkezdett, de sikertelen középiskolai „előélet” után kerülnek be a diákok, bekerülés előtt az ITSZ mentálhigiénikus munkatársa foglalkozik velük (elbeszélgetés, interjú, problémafeltárás, az alternatívák mérlegelése). Az ITSZ mintegy szűrőként szerepel annak eldöntésében, tényleg a Zöld Kakas Líceumban lenne-e jó helyen az adott diák, vagy másutt? E szolgáltatás az idő előtti (év közbeni, érettségi előtti,) kikerülésnél ugyanígy fontos a fiatal helyének (más iskola vagy munkahely) megtalálásában.

Összefoglaló I.

Az együttműködésre felajánlott szolgáltatások, tevékenységek – az ITSZ szolgáltatások „kínálati oldala”

Összefoglaló II.

Igényelt szolgáltatások – az ITSZ - együttműködés „keresleti-oldala”

III. táblázat

Kimutatás az „elhárított” tanulói populációról – a „Milyen tanulókat nem fogadnak?” kérdés alapján. (az első táblázat utolsó sorának megfelelően)

A kutatómunka tapasztalatai, a továbbhaladás irányai

A hálózatépítő partnerkeresés során gyakorta tapasztaltam, hogy bár sokféle gonddal küzd a megkeresett iskolák nagy része, de a szigorodó piaci helyzet miatt fél a maga valójában megmutatkozni, mivel mai partnerei holnap potenciális vetélytársai lehetnek. Ha sikerült is bizalmat kelteni akár az ITSZ, akár a Zöld Kakas, akár a kialakítandó hálózat és az együttműködés iránt, szinte minden leendő partner a kezdeményező fél aktív és folyamatos jelentkezését, kapcsolattartását igényelte, mintegy folyamatos visszacsatolásként a szándék komolyságáról, a kezdeményező megbízhatóságáról.

Akadtak kételkedők, akik szinte próbaidőt kötöttek ki arra nézve, hogy bizonyítson, produkáljon valamit az ITSZ, a Zöld Kakas, s akkor fogadják az érdeklődését. Voltak nehezen megkörnyékezhető iskolák, s közömbösek is a kezdeményezés iránt.

A partnerkapcsolatok további erősödésének csak az ITSZ-ben jelenleg is folyó munka magas fokú szakmaisága, tartalma adhat hitelességet, de legalább ennyire fontosak az alábbiak:

• Mennyire lesz a kapcsolattartásban aktívan kezdeményező az alapító, a bázis ITSZ?
• Milyen gyorsan lesz korszerű technikai elérhetősége az ITSZ-nek, az adatbázisnak?
• Mikorra lesznek meg a feltételei az adatrendszerek összekapcsolódásának, az adatbázis kölcsönös használatának, feltöltésének, használhatóságának?
• Mennyire sikerül a jelenlegi hálózat tagjai közt elindítani és koordinálni az értékek, a felkínált szolgáltatások cseréjét?
• Mennyire artikulálhatók a megfogalmazott keresleti – kínálati igények mentén olyan közös érdekek, amelyek összehozzák, s a jövőben összetartják a hálózatot?

Úgy tapasztaltam: nem tartható fenn sokáig a kezdeti érdeklődés a folyamatos kapcsolattartás (lehetősége) nélkül. A közös tartalmak és tevékenységek, érdekek tudnák mozgásba hozni és mozgásban tartani a rendszert, a leendő hálózatot. A kapcsolati személy is kulcskérdés! Hiába jelöltek meg a partnerek ilyen személyeket iskolájukban, ha az ITSZ-ben nincs ilyen koordinatív típusú feladatkör , vagy szabad kapacitás (szándék?).

Alapítói mérlegeléseket (döntéseket) igényelnek az alábbi kérdések

• Milyen mértékben bírja el az ITSZ a további kiterjesztést?
• Szabad-e (lehet-e) a belső fejlődési folyamatokat „beáldozni” a látványos expanzióért?
• Mennyire bírja el e folyamatokat a Zöld Kakas akkor, amikor szervezetileg igazából még nem vált le róla (vált ki belőle) az ITSZ?
• Milyen stratégiát (segítséget) kíván a Zöld Kakas belső stabilitásának (szakmaiságának) megsegítése párhuzamosan az ITSZ függetlenségének kialakításával, s egyidejűleg az ITTSZ hálózatának akcióban tartásával?

E kérdések rendszerszemléletű megközelítése és megválaszolása közelebb vihet az ITTSZ-szel kapcsolatos elképzelések realizálásához (vagy akár azok korrekciójához).

Irodalom

• Magániskolák almanachja 1997-1998. Bp., 1997.

• Iskolaválasztás előtt… 2000. Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó. Bp., 1999.

• Pátkai Lászlóné-Kozma László (szerk.):Hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolák tanácskozása magyar és francia szakemberek részvételével. Szekszárd-Budapest 1999. január 12-13. Bp., 1999.

• Belvárosi Tanoda Alapítvány. (Iskolaismertető) én.

• Belvárosi Tanoda (az intézmény internetes tájékoztatója az OM honlapján) 2000.01.18.

• Nagyon szeretem az életet, annak minden pillanatát. Győrik Edittel beszélget Vég Katalin.= Taní-Tani. 1999/11.

• Szirmainé Kövessi Erzsébet: Iskola a Taigetos alatt. - Iskolakultúra. 1993/7.

• Humanista alternatívák - beszélgetés három iskolateremtővel (Wéber Péter). - Kútbanézők V. 1999.

• Évkönyv 1990-1995. Jerikó Keresztény Humán Gimnázium. Bp., 1995.

• Évkönyv 1989-1999 Jerikó Keresztény Humán Gimnázium. Bp. 1999.

• Szőke Judit: A Józsefvárosi Tanoda. Soros oktatási füzetek. Bp., 1998.

• Kolumbusz Oktatási Központ. Jelenlegi tevékenységeink – tervezett fejlesztések. 1991-1999.

• A könnyűzene és a fiatalok /Kürt Gimnázium/. - Socrates Magazin 1999.szeptember

• Novus Gimnázium és szakiskola (Iskolaismertető) én.

• Az Öveges József Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium Évkönyve.1998/99-es tanév. Bp., 1999.

• A diszlexiáról „középiskolás fokon”. (kézirat az OKI KOMP csoport archívumában) én.

• Novák Gábor: Diszlexiás diákok skóciai tanulmányúton. - Köznevelés.2000/9.

• Miksa Lajos: Létéért küzd egy iskola. = Köznevelés. 2000/1

• Vajda János Újreál Gimnázium Évkönyve 1997-1998. Bp. 1998.

• „Ilyenek vagyunk” Pedagógiai program rövidített változat. Bemutatkozik a Vajda János Újreál Gimnázium. én.

• Szabó Mária (szerk.): Vajda János Újreál Gimnázium. Lépcsőfokok. Én.

• Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat. - Iskolakultúra. 2000/2.

• Bódis Gabriella: Integráció a Zöld Kakas Líceumban. - Tani-tani. 1999/11.

Budapest, 2000. április